Gali Ákos (MDF)
GALI ÁKOS (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a többé-kevésbé kialakult játékszabályoknak megfelelően a részletes vitában szóljak néhány szót a közkegyelmi törvényjavaslathoz benyújtott 1417-es számú módosító indítványomról. Ennek kapcsán azonban bővebben érintenem kell Hack Péter képviselőtársam módosító indítványát, hiszen módosító indítványaink párhuzamosan futnak egymás mellett. Nem a szándékot kívánom vitatni, Hack Péter szándékát korrektnek tartom. Nagymértékben megegyezik az enyémmel, semmiképpen nem erről az oldalról kívánok vitatkozni az indítványával.Ha elolvassák Hack Péter indítványát, az úgy szól, hogy a közkegyelem terjedjen ki az 1. §-ban megjelölt eseményekkel összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is. Két megállapítást szeretnék tenni ezzel kapcsolatban. Ha Hack Péter módosító indítványát elfogadjuk, akkor az egyrészt azt jelenti, hogy túl tágan értelmezzük az ide vonatkozó szabálysértések körét. Hack Péter javaslata nem egyszerűen több az enyémnél, hanem már túl sok. A másik megállapításom: ha ezzel a szöveggel fogadja el a tisztelt Országgyűlés, akkor nem a magyar Országgyűlés fog közkegyelmet gyakorolni, hanem a szabálysértést előadó.
Ezzel a két megállapításommal kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. Harmadikként pedig engedjék majd meg, hogy a saját módosító indítványomról ejtsek néhány szót. Kezdjük az elsővel. Miért gondolom úgy, hogy Hack Péter javaslata túl sok? Torgyán József képviselőtársam már említette ezt gondot. A "valamivel összefüggésben" kitétel az, ami nekem gondot okoz. A magyar joggyakorlatban a "valamivel összefüggésben" meglehetősen tágan értelmezhető, oda meglehetősen tág módon vonhatók be az eseményekkel összefüggő más események. A bizottsági ülésen ugyan fölmerült az, hogy a magyar jogtörténetben volt már olyan törvény, az 1956-os eseményekkel összefüggésben rendelkező jogszabály, amely ezt a kifejezést alkalmazta. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, tisztelt Országgyűlés, hogy ez akkor fontos volt, arról pedig igen határozottan meg vagyok győződve, hogy ebben az esetben ez a valamivel összefüggésben kifejezés nem feltétlenül pontos.
Mire gondolok? Egy példát említek csak. Az eseményekben résztvevő vagy bámészkodó terhére elkövetett tulajdon elleni szabálysértést és a blokád ténye között az okozati összefüggést nem hiszem, hogy valaki is tagadni merné. Ugyanakkor viszont nem vonható szándékunk szerint a közkegyelmi rendelkezés hatálya alá ez, Hack Péter javaslatának szövegszerű elfogadása esetén azonban nem kell jó ügyvédnek és nem kell ügyes szabálysértési előadónak lenni ahhoz, hogy ez e körbe bevonható legyen.
Mondhatnék más példát is, a nem gépi meghajtású jármű önkényes elvétele szabálysértésének minősül. Pl. valakinek eltolják a biciklijét, kizártnak tartom, hogy ebbe a körbe kívánnánk vonni, márpedig a szövegszerű javaslat elfogadása esetén ezt kénytelenek lennénk megtenni.
Joggal vetheti fel bárki, hogy az 1. §-ban ugyanez a szöveg alkalmazódik, "valamivel összefüggésben elkövetett bűncselekményekről van szó". Igen ám, Tisztelt Országgyűlés, de ott ezt a kifejezést, hogy összefüggésben egy tételes felsorolás követi. A különbséget - ahogy szokták mondani zongorázni lehet a kettő között. Nyilvánvaló, hogy az sokkal szűkebb, egyértelműbb meghatározás, mint a szabálysértésekre vonatkozó Hack Péter-féle szövegjavaslat.
Úgy gondolom tehát, hogy következetesen kell eljárni, s a szabálysértések esetében is meg kell mondani az Országgyűlésnek azt, hogy mely szabálysértésekre gondol, amelyek összefüggésben lehetnek ezekkel az eseményekkel, melyekre kívánja a közkegyelmet kiterjeszteni. Annál is inkább, tisztelt Országgyűlés, mert a közkegyelmet az Országgyűlés úgy gyakorolhatja, ha maximálisan ura az akaratának, ha százszázalékosan biztosan meg tudja mondani a szándékának a lehetséges következményeit s százszázalékosan ura ezeknek a következményeknek.
Nincs más megoldás tehát, ha az én állításomat elfogadjuk, mint hogy az ember előveszi a szabálysértésekről szóló 68/1. törvényt, s megnézi a 17/1968-as kormányrendeletet, amely az egyes szabálysértésekről szól, és megpróbálja ebbe a keretbe bevonni a konkrét szabálysértéseket. Van néhány tényállás, aminél meg lehet állni, de valóban a Hack Péter módosító indítványának indoklásában említett ún. közlekedési szabálysértések azok, amelyek a legjellemzőbben talán ebbe a körbe vonhatók lennének.
Itt sem egyértelmű azonban a helyzet. Gondoljunk pl. az ittas vezetésre. Ki gondolná azt - ha egyáltalán elkövetnek ilyet, nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni -, hogy azt a közkegyelem körébe akarnánk vonni. A közlekedés rendjének megzavarása c. szabálysértés eleve gondatlan szabálysértés, nem vonható tehát ebbe a körbe. Ilyenek maradnak meg, mint a jobbkéz-szabálynak durva megsértése, a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, szabálytalan parkolás.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy szükségünk van-e nekünk arra, hogy a köztársasági elnök úr által előterjesztett közkegyelmi rendelkezést ilyen módon komolytalanná tegyük. Nem beszélve arról, ezeknek a szabálysértéseknek háromféle megközelítési lehetősége adódhat.
Az egyik az, hogy valaki kényszerült arra, hogy ezeket a közlekedési szabálysértéseket elkövesse. Kényszer alatt most nem a tiszta jogi fogalmat értem, hanem azt, hogy valamilyen ok kényszerítette arra, nem fért el stb., hogy közlekedési szabálysértést kövessen el. Ebben az esetben a szabálysértési jog általános szabályai teszik lehetővé számára a mentesülést, nem kell tehát közkegyelem alá vonni.
Van másik eset, amikor valaki szándékosan, sőt célzatosan az eseményekben való részvétel szándékával s azzal a célzattal, hogy az eseményekben tevőlegesen részt vegyen, követte el ezeket a magatartásokat, ebben az esetben meg kell hogy mondjam, az esetek 99%-ában nem szabálysértésről van szó, hanem az 1. §-ban említett közlekedési bűncselekmények valamelyikéről.
A köztes megoldást úgy fogalmazhatnám meg, hogy köznapi renitenskedés, köznapi közlekedési szabálysértés, ez értelemszerűen figyelembe sem vevődik ebben a körben, tehát ezzel nem kell foglalkozni.
Még továbbmegyek tisztelt képviselőtársaim, ezek a szabálysértések, amelyek szóba jöhetnének a Hack Péter indítványa szerint, a hatóság tudomásszerzése szempontjából tipikusan tettenérés jellegűek, másfajta információszerzés gyakorlatilag kizárt. Rosszabb esetben helyszíni bírsággal végződnek, jobb esetben egy figyelmeztetéssel.
Mi van akkor, ha X-et megbírságolták, a rend éber őre ezt tette, Y-t viszont nem? Hogyan fogja ez a közkegyelmi rendelkezés utólag a kettőt azonos helyzetbe hozni? A rendőrkapitányságokra délelőtt 9-től 13-ig be lehet menni a befizetési csekkel vagy a helyszíni bírság cédulával s a pénztárban vissza lehet kapni az összeget? Ki fogja ezt hónapokkal később, utólag elbírálni, hogy kinek a bírsága volt összefüggésben, s kié nem volt összefüggésben az eseményekkel?
Még továbbmegyek tisztelt képviselőtársaim. Mindenki tudja, a jogban nem járatos képviselőtársaim is, hogy a jogban az idő múlásához, tapadnak bizonyos következmények. A felelősség elenyészhet, a felelősségrevonáshoz fűződő érdek elenyészhet vagy megcsappanhat. A szabálysértések általános elévülési ideje 6 hónap. Ha számolunk, rájövünk, hogy ebből már 4 hónap idestova eltelt, nem hiszem, hogy valakinek érdekében állna - s éppen erről tárgyalunk -, hogy tömeges eljárásokat indítson. Arról nem beszélve, hogy itt - mint mondottam - tettenéréses tudomásulszerzésről van szó. Ha valakit tetten értek, akkor helyszíni bírságot alkalmaztak zömmel, vagy már az eljárás megindult, sőt le is zárult. Ha valaki akkor információt szerzett a szabálysértési hatóság részéről - itt egyébként rendőrhatósági szabálysértésről van szó -, s hónapokon keresztül nem indított eljárást, akkor az munkaköri kötelességszegést követett el, hiszen egy nem létező vagy csak a jövőben várható amnesztiára hivatkozva nem szüneteltetheti az eljárást.
Jelen pillanatban kinek áll szándékában tömeges szabálysértési eljárásokat indítani? Úgy gondolom, senkinek. Alkalmazható a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, a 14. §-ában olvasható, hogy a felelősségre vonás mellőzése a cselekmény jellegére, az eltelt időre, az elkövető körülményre, a cselekmény körülményeire tekintettel a szabálysértési hatóság saját hatáskörében megtörténhet.
Nem kell ehhez közkegyelem. Arra akarok tehát rávilágítani, hogy azok a cselekmények, amelyek Hack Péter szövege szerint szóba jöhetnének, jelentősen túlterjeszkednek azon a szándékon, amit mondani akar, el akar érni egyébként korrekten a javaslat, és jelentősen hátrányos, mondhatnám botrányos eredményeket is produkálhat adott esetben, ha ezt így elfogadjuk. A jog más, konstans szabályai lehetővé teszik azt a szabálysértésekben eljáró hatóságok számára, hogy a hatályos jog szerint megnyugtatóan, senki által kétségbe nem vont gondolkodás szerint rendezzék ezt. Ez a dolognak az egyik fele.
A másik megállapításom az volt, ha ezt a szöveget így, változatlan formában elfogadjuk, akkor nem a magyar Országgyűlés fog közkegyelmet gyakorolni, hanem az egyes szabálysértési előadók. Ugyanis, ha mind az összefüggést, mind az alá vonható szabálysértések körét a szabálysértési előadó fogja megállapítani, akkor nem közkegyelemről van szó, amit az Alkotmány szerint az Országgyűlés gyakorol, hanem egy szubdelegációról döntünk itt, arról, hogy a magyar Országgyűlés átadja a közkegyelmi hatáskörét, a konkrét esetben való döntési hatáskörét, mérlegelési jogát az egyes szabálysértési előadóknak. Ez, úgy gondolom, nem lehet sem az előterjesztő szándéka, sem az Országgyűlésnek a szándéka.
Nem vagyok a jogi szakma császára, nem tartom magam annak, de én úgy gondolom, hogy erre az Alkotmány szerint sem lehetősége, sem semmilyen indok nincsen, hogy az Országgyűlés így cselekedjen. Ugyanakkor viszont a jelenlegi megfogalmazás, ha Hack Péter javaslatát fogadjuk el, akkor így általánosságban véve mindenképpen ezt fogja eredményezni. Úgy gondolom tehát, hogy ez semmiképpen sem fogadható el, mindenképpen valamilyen más megoldást kell találni. Ezt a más megoldást nyújtja az én javaslatom, amelyről harmadsorban szeretnék beszélni.
Megnevezek egy konkrét szabálysértést, a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését, amely elég súlyos szabálysértés, hiszen a szabálysértések körében 20 000 forintos pénzbírsággal sújtja a törvény, kiemelten súlyos szabálysértés. Azt senki nem vitathatja, hogy a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése nem egyszerűen összefüggésben állt az eseményekkel, hanem azok szerves keretét adta. Pro és kontra elkövették, törvényellenesen követték ezt el, tehát az amnesztia, hogyha erre gyakoroljuk, erre a szabálysértésre, akkor teljesen, 100%-osan uralható, addig a pontig megy el az Országgyűlés az én javaslatom elfogadása esetében, ameddig 100%-osan ura marad az amnesztiának, és - mint említettem - a többi, esetleg e körbe vonható szabálysértésre a hatályos magyar jog más rendelkezései bőven kielégítő megoldást nyújtanak.
Mindezért tehát kérem önöket, hogy Hack Péter javaslatával szemben az én javaslatomat támogassák a szabálysértésekre vonatkozó közkegyelmi rendelkezés tekintetében. Én nagyon remélem tisztelt Országgyűlés -, hogy, némi indulatok közepette én érveket mondtam. Én nagyon remélem tisztelt Országgyűlés -, hogy elfogadható érveket mondtam. Ennek reményében köszönöm meg a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és az MSZP soraiban.)