Kiss Gyula
KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Mint mindannyiunk előtt ismeretes, még a Munkaügyi Minisztérium jogelődje, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a kezdődő munkanélküliség kezelésének egyik eszközéül újrakezdési, pályakezdési, vállalkozói kölcsönt vezetett be. 1989. Április 1-jével indult a kölcsön, akkor 300 ezer forintot lehetett ezen a címen kölcsönként felvenni munkanélkülinek, kereső foglalkozást nem folytatónak, illetőleg pályakezdőnek, azért, annak érdekében, hogy főfoglalkozású vállalkozó lehessen. Később, 1990. január 11-étől a felvehető kölcsön összege 400 ezer forintra emelkedett, tízéves lejárati idő mellett.A kölcsön kedvezményes lehetőséget jelentett több vonatkozásban az említett körnek, ugyanis az ÁBMH, a Munkaügyi Minisztérium jogelődje a kamat fizetésének kötelezettségét az első négy évre átvállalta, mégpedig a foglalkoztatási alap terhére. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy az előbb említett tények ellenére az újrakezdési kölcsön nem a jogalkotók szándékának megfelelően működött, ugyanis a kölcsönt nem a munkanélküliek vették elsősorban igénybe, hanem azok, akik egyébként is vállalkozni kívántak, és egyszerűen olyan helyzetbe hozták magukat, hogy ezt az első négy évben kamatmentes kölcsönt felvehessék. Meglehetősen torzult tehát a jogalkotói szándék a gyakorlatban.
Ennek az eredményét most látjuk, amikor 4 milliárd forint nyomja a foglalkoztatási alapot a meg nem fizetett kamatok, illetve az esedékes kamatok továbbfizetése miatt.
Képviselő úr felvetésében azt javasolja, hogy tegyük lehetővé az értékesítési nehézségekkel küzdő, az újrakezdési kölcsönnel mezőgazdasági kistermelést végző gazdálkodóknak a vállalkozás mellett újbóli főállású munkaviszony létesítését. Az elmondottak alapján azt gondolom, hogy a munkanélkülivé váló vállalkozni szándékozók éppen azért kapták a hitelt, és a foglalkoztatási alap éppen azért vállalta át a kamatok törlesztését, hogy e kedvezményt felhasználva saját foglalkoztatásukat megoldhassák. Amennyiben a képviselő úr javaslatai szerint a vállalkozás melletti munkaviszony létesítését elfogadnánk, lehetővé tennénk, ez esetben azok, akik a kölcsönt felvették, indokolatlanul további előnyös helyzetbe kerülnének azokkal szemben, akik e kölcsön háttere nélkül próbálták foglalkoztatási kérdésüket megoldani. Aki pedig főállású munkaviszonyt tud létesíteni, annak foglalkoztatási célú támogatást nem indokolt adni.
Az álláskínálat drasztikus csökkenése és az állást keresők létszámának emelkedése olyan munkaerő-piaci feszültségeket okoz, amelyek mellett különösen körültekintően kell eljárnunk a foglalkoztatási kedvezmények alkalmazásakor, és azokat csak a valóban rászorultaknak indokolt folyósítani. Természetesen nem tilos a kölcsönt felvetteknek munkaviszony létesítése, ez esetben azonban a vállalkozást a továbbiakban mellékfoglalkozásként végezhetők. Ez természetszerűleg azt kell hogy maga után vonja a fentebb elmondottak alapján, hogy megszűnik a vállalkozás kamatmentessége, illetőleg a vállalkozás beindításához nyújtott kölcsön kamatmentessége, és az eredeti kedvezményes hitel lényegében vállalkozási kölcsönné alakul át, amit kamataival együtt a továbbiakban neki kell törleszteni.
Én azt gondolom, hogy ennek a konstrukciónak - túl a kezdeti hibákon - a képviselő úr által tett javaslatnak megfelelő módosítása további torzítást eredményezne. Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását.