Siklós Csaba (MDF)
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi, miniszter: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!Röviden visszatekintve azokra a körülményekre, amelyek keretében az említett kisvasút felszámolása is megtörtént, megállapítható, hogy az az 1960-as években, közlekedési miniszter által előterjesztve, az Országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján történt. Az akkori kormányzat úgynevezett hálózatracionálási programjának célkitűzése; a gyenge forgalmú, gazdaságtalanul üzemelő vasútvonalak áru- és személyforgalmának közútra terelése és a vasúti áruforgalom körzetesítése volt.
Az 1960-as évek végéig Nyugat-Európa több országában is a hazaihoz hasonló közlekedéspolitika és ezen belül vasútegyszerűsítési, vasút-racionalizálási programok készültek.
A magyarországi programban mintegy 2300 kilométer vasútvonal megszüntetése szerepelt. A program végrehajtásának megkezdése után már nem sokkal egyre több olyan változás következett be, amelyek miatt a közlekedéspolitika és ezen belül a vasútépítési programok hazánkban és külföldön egyaránt átértékelésre kerültek. A változások: olajárrobbanás, környezetvédelmi, településfejlesztési szempontok felértékelődése következtében a program Magyarországon is csak részben került végrehajtásra.
18 vasútvonal, 603 km hosszban, forgalmának közútra terelése nem történt meg. A program végrehajtását értékelve megállapítható, hogy az a gazdaság akkori helyzetében is, beleértve az energiaárakat és az infrastruktúra fejlesztésének költségeit, csak részben volt indokolt. Még inkább bírálandó a végrehajtás mechanikus módja miatt. Megfelelő differenciálással a magam részéről minden bizonnyal nem kezdeményeztem volna a hegyközi kisvasút megszüntetését. Ezzel együtt most a hegyközi kisvasút visszaépítésre a gazdaság jelen helyzetében felelősséggel nem vállalkozhatom.
Az újjáépítéshez szükséges pénzeszközökkel ugyanis sem a tárca, sem pedig a MÁV nem rendelkezik. A realitások alapján arra vállalkozhatom, hogy a térségi infrastruktúra fejlesztése keretében a közúti közlekedésszolgáltatások feltételeinek javítását, a cigándi híd megépítését a gazdaság teherbíró képességének függvényében feladatomnak tekintsem. Természetesen nem zárom ki a hegyközi kisvasút visszaépítésének lehetőségét, vállalkozási alapon. Ezt bizonyítandó a múlt évben felhívást tettünk közzé olyan gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek részére, akik jelenlegi vagy jövőben tervezett gazdasági vagy egyéb tevékenységük folytán érdekeltek a vasútvonal visszaállításában, és érdekeltségük arányában vállalnák az építés költségeit. Ez jelenleg mintegy 2,7 milliárd forint. Egyúttal jelzem, hogy a hegyközi és a bodrogközi vasutak újjáépítési feltételeinek és alternatíváinak társadalmi-gazdasági vizsgálatára megbízást adtunk a Budapesti Műszaki Egyetemnek. A vizsgálat a Világbank által alkalmazott beruházási, gazdasági mutatók felhasználásával megtörtént. A vizsgálati anyagot a Magyar Tudományos Akadémia közlekedéstudományi bizottsága megtárgyalta, és állásfoglalását ez év áprilisi ülésén fogja véglegesíteni. A vizsgálat eredményéről a térség valamennyi érintett képviselőjének ezt követően tájékoztatást fogunk adni.
Tájékoztatásul jelezném azt is, hogy dolgozunk az új közlekedéspolitikai koncepción, melyben korszerű alapokra helyezzük a közlekedési ágak közötti munkamegosztást, újraértékeljük a vasúti közlekedés helyét, szerepét a gazdaságban. Még ebben az évben szándékozom a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot előterjeszteni, amelyben szeretnénk az állami szerepvállalást a pályainfrastruktúra létesítésfenntartása kérdésében meghatározni. A koncesszióról szóló törvény elfog követően koncessziós jogot kívánunk biztosítani a vasút létesítésére és üzemben tartására. Mindezek realizálása jelentősen befolyásolhatja a vasúti közlekedésről kialakított képet, és az sem zárható ki, hogy új megvilágításba helyezi a hegyközi kisvasút újjáépítésében az állam szerepvállalását. Köszönöm szépen. (Taps jobbról.)