Mihály Zoltán (MDF)
DR. MIHÁLY ZOLTÁN (MDF): Elnézést kérek tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, hogy ilyen késői órán nem mondom le a hozzászólás jogát, de úgy érzem, hogy a sok hozzátartozó ellenére van még olyan témakör, ami szorosan ehhez a tárgyhoz tartozik, és nem szóltak róla az előttem szólók. Nem szóltak az előttünk szólók arról, hogy ennek a kárpótlási törvénynek alapvető célja a kárpótlás mellett a magántulajdonra alapuló piacgazdaság megteremtése, hiszen a kárpótlással a volt tulajdonosok újra tulajdont nyernek, és ezzel megindulhat az új vállalkozási szféra. Alapvető feltételnek tartom, hogy minél több, minél szélesebb réteg kerüljön abba a szerencsés helyzetbe, hogy lehetőséget kapjon egy új vállalkozásának az elindításához. Ezért a magam részéről csak támogatni tudom azt az indítványt, hogy a volt kistulajdonosok a lehető legnagyobb mértékben nyerjék vissza volt tulajdonukat, hiszen nem 20 vagy 25 000 forintos alaptőkével kell vállalkozást indítani, azzal lehetetlen. Az én megítélésem szerint nem is szükséges 2, 3 vagy esetleg 5 millió forint feletti kárpótlást eszközölni, hiszen a visszakapott tulajdon hitellel kiegészítve lehetővé teszi egy új vállalkozás megindítását. Ennek a kárpótlási törvénynek alapvetően kulcskérdése a termőföld aranykorona értékének az értékelése. Az elmúlt negyven esztendőben a mezőgazdasági termékek árában nem foglaltatott benne a földtőkének az értéke. Amikor a föld adásvétele Magyarországon gyakorlat volt, akkor 5 q búza értéke fejezte ki egy aranykorona értékét. A búza árának az ingadozása, piaci kereslete határozta meg a föld adásvételében az árat. Döntő mértékben a föld termékei, az élelmiszerek árai határozták meg a föld árát, illetve a földjáradék mértékét. Találóan jegyezte meg David Ricardo, egy közgazdász, hogy nem azért magas a kukorica ára, mert földjáradékot fizetnek, hanem azért fizetnek földjáradékot, mert magas a kukorica ára. Ez magyarázatot ad arra is, hogy ma otthon, Makón egy kis lánc fokhagymaföld ára 1200 forint, míg a Balaton-felvidéken nem lehet bérbeadni a szőlőt, mert nincs kereslet a termék iránt. Nehezen tudok megbékélni a 750, illetve 1000 forintos aranykorona-értékkel, mert azt rendkívül alacsonynak tartom. Nyilvánvaló, hogy azoknak a volt földtulajdonosoknak, akik visszaigénylik a földjüket, ez nem jelent problémát, viszont azok a földtulajdonosok, akik kénytelenek voltak a falusi életet városira cserélni, Dunaújvárosba, Lábatlanba elköltözni, rendkívül nagy anyagi veszteséget szenvednek az alacsony aranykorona-érték miatt. Ezért rendkívül diszkriminatív kitételnek tartanám azt, ha változatlan maradna e törvényben a föld visszaigénylésének lehetősége olyan formán, hogy ki lenne kötve, hogy csak eredeti termőhelyen, lakóhelyen lehessen azt visszaigényelni. Nem szóltak képviselőtársaim arról, hogy a föld forgalmi értékével a mezőgazdasági termékek előállításának költségnemei között a föld ára, illetve a földjáradék is meg fog jelenni. Meg fog jelenni és nyilvánvalóan be fog játszani - pozitívan - a mezőgazdasági termékek árába. Engedtessék azonban nekem, hogy idézzem Dobos Károlyt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vállalatgazdaságtani tanszékének egyik tanárát, miszerint olyan hatalmas tartalékok vannak még ma is a magyar mezőgazdaságban az ágazati és a vállalati gazdasági általános költségek terén, ami ezt a költségnövekedést nagymértékben kompenzálja. Mostanában éles viták folynak a húsárakról, a tejárakról, ennek kapcsán idézem a számításait, miszerint "a főágazati és gazdasági általános költségek megtakarításának hatására az állattenyésztési ágazat jövedelme a tejágazatban 100s, a vágósertés ágazatban 6735156s növekedést eredményezne. Ezt azért tartottam szükségesnek megnevezni, mert várható, hogy a jövőben az esetleges élelmiszerek áremelését ennek a törvénynek fogják tulajdonítani. Szólni kívánok pár szóban a méret kérdéséről, a farm vagy a birtok méretének kérdéséről. Érintették ezt előttem többen is, de megítélésem szerint ebben a témakörben nem lehet egyértelműen állást foglalni, hiszen alapvető fontosságú, hogy akkorának kell lenni egy farmnak, hogy abból egy család, ha főállásban munkálja, meg tudjon élni. Ezt viszont döntő mértékben befolyásolja, hogy milyen a belterjesség, milyen a termelési szerkezet, milyen a piac, milyen a feldolgozottsági fok - tehát nehéz ebben a kérdésben állást foglalni. Mikroökonómiailag mindenképpen a család boldogulását és jólétét eredményezi a kisebb birtokméret is. Azonban makroökonómiailag viszont, a technológiai kihasználást, a gépek optimális működtetését biztosítja. Végezetül szólni kívánok arról is+ (Az elnök csönget.)+ Köszönöm szépen, egy mondat +hogy ez a törvény használhatatlan törvény lesz abban az esetben, ha a jövő földtulajdonosai nem jutnak olyan hitelforrásokhoz, amivel lehetővé válik számukra a föld megmunkálásához szükséges eszközök megvásárlása. Ha ez a kérdés ezen a tavaszon nem oldódik meg, akkor az új földtulajdonosoknak több keserűségük lesz a tulajdonukban, mint örömük. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)