Pánczél Gyula (MDF)
DR. PÁNCZÉL GYULA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kárpótlási törvény kapcsán eddig viszonylag kevés szó esett annak természetvédelmi vonatkozásairól, ezért kérem néhány perces türelmüket. A természetvédelem sorsa nagymértékben függhet a kárpótlási törvénytől és a leendő földtörvénytől. A természeti oltalom alatt álló területek, így a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek, amelyek az ország területének csak 6,3át teszik ki, meghatározója a föld, esetenként a termőföld. Az ott folyó földhasználat és tulajdonviszonyok pedig döntően befolyásolják, hogy a nemzeti kincsnek számító értékeinket hosszú távon képesek leszünk-e megőrizni vagy sem. Ezért nyújtottam be a törvényjavaslat 16. §-át módosító javaslatomat, miszerint a kárpótlás során a természetvédelem alatt álló területeken ne lehessen földigénnyel fellépni, ami hasonló Tarján Lászlóné képviselőtársam javaslatához. Ez a javaslat teljesen kizárná minden föld-visszaigénylésnek lehetőségét, ezért alternatívaként terjesztettem be egy olyan javaslatot is, amely ezt lehetővé teszi, ami tulajdonképpen kívánatos is lenne, mármint a természeti követelményeket betartó emberi tevékenység jelenléte a természetvédelmi területek körüli, szintén védett termőföld- övezetekben. Ez utóbbi viszont viszonylag terjedelmes eljárás, szabályozási jellegű javaslat, amit egyébként Rott Nándor képviselőtársam logikusan még tovább bővít. Ezért ha a rövidebb változat fogadható el, akkor mindenképpen javaslom, hogy az eljárási szabályok között a 9. §-t is módosítsuk, miszerint a megyei, fővárosi kárrendezési hivatal munkájában az elsőfokú természetvédelmi hatóság, az Országos Kárrendezési Hivatal munkájában a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakhatóságként vesz részt. Ezt azért tartom fontosnak, mert a természetvédelmi oltalom alá eső területek visszaigényelhetőségének kérdései speciális természetvédelmi szakértelmet igényelnek, ezért éppen a vitás kérdések időbeni szakszerű megoldása érdekében célszerű a természetvédelmi hatóságokat bevonni. Tisztelt Országgyűlés! Az előadott természetvédelmi szempontok bekerülését a törvénybe mindenképpen nemcsak jogosnak, hanem racionálisnak is tartom, mivel ezek a földek mező-, erdő- stb. gazdálkodási szempontból, tehát az ilyen értékűeket tekintve messze az átlag alatt vannak. Így például gyepterületeink az országban átlagos aranykorona-értéke 8,24 hektáronként. Ezzel szemben a védett területeken ez az érték csak 4,33. A javaslatban nem véletlenül használom a föld megnevezést a termőföld helyett, mert a föld szélesebb fogalomkörébe olyan, nem termőföld-kategóriák is beletartoznak, amelyeknek természetvédelmi értéke egyébként magas. Tisztelt Országgyűlés! Igaz, hogy a kárpótlási törvény éppen a működő privát tulajdon kívánatos elterjedését célozza, de igazi közügyeink, mint jelen esetben a természetvédelem, a legigazibb magánügyeink is. Ez az a tipikus eset, ha a jól felfogott jövőnk szellemében gondolkodunk, amikor a közügy és magánügy egybe kell, hogy essenek. Ezért kérem, támogassák javaslataimat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)