Pohankovics István (FKGP)
DR. POHANKOVICS ISTVÁN (FKgP): Még nem fejeztem be, bocsánat, még néhány pontban szeretnék kifejezni gondolatokat. A kár mértékéből a kárpótlás mértékéhez a degresszív táblázat az ahány javaslat, annyiféle lehet. Megítélésem szerint fontos biztosítani azt, hogy egy egymillió forint körüli kármérték meghatározásánál a kárpótlás mértéke lehetőleg 80-85körül legyen, azért, hogy az úgynevezett kis egzisztenciák számára ez az eseménykör valamiféle esélyt biztosíthasson telekvásárláshoz, egy nagyon kis igényű, egyszerű lakóingatlan megvásárlásához, hisz ezek az egyének ilyen jellegű tulajdoni jogaikat vesztették, tulajdonosi jogaikat vesztették el, és az anyagi károk ennek megfelelően így rendezhetők. A kárpótlási jegy utáni kamat mértékére vonatkozóan javaslatomat visszavontam a mai nap folyamán, hiszen ahogy az a három párt javaslatában szerepelt, egy magasabb, kedvezőbb érték után én egy alacsonyabbat nem láttam indokoltnak. A három évvel személy szerint nem értek egyet mint kamatozási időszakkal, de a javaslatnak alávetem magam. A földek értékével foglalkozik ötödik módosítási javaslatom. Abban az esetben, ha a földet a volt tulajdonosa egyéni használatra kikéri, vagy majd bérleteztetésre kikéri, nincs jelentősége az ügynek, azonban azon személyek esetén, akik a föld után kamathozadékot számolnak, egyértelműen kedvezően járnak egy irreálisan alacsony földértékelés esetén. Észak-Jugoszlávia földértékadatai, illetve egy normális szabadpiac földértékadatai bizonyítják, hogy valahol 6000 nyugatnémet márka körül van a föld értéke egy átlagos 20-30 aranykoronás terület esetén. Ezekben az esetekben biztosítani kellene, hogy a kultúrák, a növényi - különböző növényi - kultúrák biztosította eltérő földhasznosítás jelenjék meg a föld értékében, és ennek megfelelően egy sávos javaslattal állok elő: 0-tól 10 aranykorona esetén 3000 forint/aranykorona, 11 és 20 aranykorona között 2500 forint/aranykorona, 21 és 30 aranykorona között 2000 forint/aranykorona és 31 aranykorona fölött 1500 forint/aranykorona értéket. Ebben az esetben a javasolt jegybanki refinanszírozási alapkamat 75át kitevő hozadék is a termelési kultúrák önköltségében 1-1,3 tonna szántóföldi takarmány mértékével azonos. Nyugat-Európa fejlett mezőgazdaságában a 8-9 tonnás hozamok esetén 1 tonna a biztonságot jelentő öntözésre és 1 tonna a föld mint alapvető termelőeszköz bérletére reális tartalommal elfogadtatik a termelési költségek között. Magyarország 1990-es, 1991-es takarmányárai mellett is ez a mérték egy 20- 30 aranykoronás föld esetén is a takarmányok mintegy 6000-7000 forint/tonna piaci ára esetén elfogadható terhet jelentene. Inflációgerjesztő hatásról itt elhangzott a mai nap folyamán ellenzéki oldalról figyelemfölhívás. Megítélésem szerint, ha mintegy kétmillió hektár terület marad abban a körben, ahol a kárpótlási jegy után ezt a hozadékot kell fizetni a mai földjáradék felett, ez mintegy 5000-6000 forint hektáronkénti átlagos többletteherrel nem jelent többet 10-12 milliárd forintnál, amely az ország mintegy 500-600 milliárd forintos mezőgazdasági, élelmiszeripari termelési értékének 2a. Csak azt tudom kívánni a nemzetgazdaságnak, hogy soha nagyobb inflációs gerjesztő hatás ne jelenjék meg. Egyébként pedig a költséginflációt mindig a piac határozza meg, hogy az elfogadtatik-e, avagy a fogyasztók nem fogadják el. Utolsó módosító javaslatom egy új 22. § bevezetését tartaná fontosnak, még akkor is, ha ez részletszabálynak tűnik. De tekintettel a múlt politikai rendszereinek az állampolgárok többségénél igen nagyfokú bizalmatlan megjelenítésére, fontosnak tartanám azt rögzíteni, hogy amennyiben egy adott közigazgatási egységben adott mezőgazdasági nagyüzem - szövetkezet vagy állami gazdaság - a volt tulajdonosok földigényének kielégítése során abba a helyzetbe kerülne, hogy a ma használt nagyüzemi szántó, gyep, ültetvény felületének több mint kétharmadára vonatkozóan természetbeni kiadási igény van, akkor a kárpótlási törvény évében megvalósuló föld-használatbavételi adásnál csak a nagyüzemi használat kétharmadáig terjedjen kötelezettsége, és kapjon két év türelmi időt a nagyüzem arra, hogy gazdasági lehetetlenülése ellen egyfajta minimális földhasználattal védekezhessék, tekintettel arra, hogy szűkített önköltséges takarmányellátása a piaci árakhoz képest számottevően különböző lehet. A törvény biztosítottsága és biztonsága az egyének számára fontos, ellentétben azzal, hogy ezt a kérdést az esetleges végrehajtási kormányrendelet rendezné. Köszönöm a türelmüket. (Gyér taps.)