Gergátz Elemér
DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által felvetett kérdés ma ágazatunk egyik égető problémája, melyre vérmérsékletünk, informáltságunk és érintettségünk szerint különbözőképpen reagálunk. A többi volt szocialista országtól eltérően, ahol általában élelmiszerhiány van, mi a viszonylagos túltermelés problémájával küszködünk. Okait az elmúlt hetekben már többször taglaltuk. A közismert okok közül a sertéstenyésztés gondjaira való tekintettel kiemelem: Az ország belső fogyasztása körülbelül 5 millió darab hízott sertés. 1990- ben, 1991-ben átlagosan évenként 7-7,5 millió darab sertést hizlaltunk meg, illetve állítunk elő. Az exportra szánt mennyiség egy része - szerencsére növekvő hányadban - nyugatra értékesül, más részét keletre, zömében a volt szocialista országokba, illetve a Szovjetunióba próbáljuk eladni. A keleti piac válsága tény. Tőlünk nem függ, de erősen érezteti hatását. Kivitelünk - főképpen a Szovjetunióba - az elmúlt években fokozatosan csökkent, ennek ellenére még 1990-ben is a szovjet piac részesedése az élő vágósertés- kivitelből csaknem 90volt, hasított félsertésből 470t tett ki. Jelenleg főképp a szovjet piac beszűkülése okoz gondot. Nem vagyunk olyan gazdasági helyzetben, hogy jelentős külkereskedelmi aktívumunkat tovább fokozzuk. Ezt a megállapítást megkockáztattam annak ellenére, hogy a kereskedelem nem tartozik az FM kompetenciájába. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünkre jellemző, hogy még a kormányok közötti megállapodások teljesítésére sincs garancia, a barterkereskedelmet a szovjet központú kormány korlátozza, felszabadítása bizonytalan. Úgy látjuk, hogy további magyar kivitelre csak megfelelő banki fizetési garanciák, biztonságos áruellentételezési konstrukciók, vagy a vállalatok saját kockázata alapján kerülhet sor. Összefoglalva: exportbővítési kényszerben vagyunk, elsősorban a hagyományos konvertibilis piacok irányában. Ezeken a piacokon viszont csak kiváló minőségű áruval vagyunk versenyképesek. Az itt megkövetelt minőségi követelményeknek a magyar hízott sertéseknek csak egy része felel meg. Megítélésünk szerint a végtermék minőségének ilyen megoszlását jelenleg még nem a fajták és genotípusok gyöngébb tulajdonságai okozzák, hanem elsősorban a takarmányárak következtében bekövetkezett takarmányozástechnológiai hibák. Mindezek ismeretében az utóbbi hetekben a túltermelési gondok megoldására, az ország teherbíróképességéhez igazodva a következő intézkedéseket tettük: az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 100 ezer darab élősertés exportját segíti elő 150s exportár-támogatás mellett. A sertések kiszállítása folyamatos. Eddig körülbelül 50 ezer darab ment ki, a kontingens exportját április végéig kell befejezni. 143 250 darab túlsúlyos sertés exportcélú darabolását 650 forint/darab intervencióval támogatjuk. Ezen mennyiség levágása március 25-ével befejeződött. A bizottság hozzájárult 200 ezer darab malac exportjához. Körülbelül 70 ezer darabot szállítottak ki eddig. Az export folyamatos, de újabb mennyiséget már nem célszerű engedélyezni az ország második félévi sertéshúsellátása érdekében. A bizottság április 3-i ülésén tárgyalt további 100 ezer darab élősertés 150s exportszubvencióval történő kiszállításáról. Egyetértés hiányában nem született döntés. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió 220 ezer darab élősertés vásárlására tett ajánlatot, újabb kezdeményezést tettünk az export megindítása érdekében. Az április 5-i felmérés szerint körülbelül jelenleg 280 ezer készre hízott sertést szeretnének a gazdák eladni, ebből körülbelül 80 ezer több mint 120 kilogrammos már. A képviselő úr második kérdésére, melyben a húsipari vállalatok, regionális vállalatok vezetőinek alkalmasságát, illetve a problémák megoldására tett intézkedéseket veti föl, már nem tudok egyértelműen megnyugtató választ adni. A szerződéskötések mellőzése, a termelők és a vállalatok közé beépült úgynevezett felvásárló kft-k működésének megengedése, a késleltetett felvásárlások ténye több helyen megkérdőjelezi a vállalatvezetők magatartását. Félő, hogy egyesek rövidlátó tevékenysége a későbbi sertéshúsellátást is veszélyezteti+ (Vargáné Piros Ildikó: Mármint a miénk?) Igen.(Vargáné Piros Ildikó: Na, ez szép!) A munkaköri alkalmasság kérdését a munkáltatói jogkört gyakorló személy vagy testület vetheti föl, és az alkalmatlanság megállapítása az igazgató felmentését eredményezheti. Az FM-ben döntés született arra, hogy minden államigazgatási felügyelet alatt álló élelmiszerpari vállalat vezetőjének alkalmasságát szakmai szempontok alapján felülvizsgáljuk. A vizsgálat elkezdődött. (Vargáné Piros Ildikó: Helyes! - Taps.) Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, kérdésére adott válaszom megfelel elvárásainak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)