Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Nagy figyelemmel hallgattam az ön válaszát, Államtitkár Úr! Azt kell, hogy mondjam, álláspontunk korántsem egyezik a helyzet megítélését illetően. Ön ugyanis nagyon imponáló százalékokat mondott el a válaszában - azzal én nem akarok vitatkozni -, a helyzet azonban az, hogy ezek az emberek a törvény rendelkezéseihez viszonyítottan ítélték meg saját lehetőségüket. S ha a törvény mellékletében foglalt fizetési skála részükre az adott lehetőséget biztosítja, akkor nem lehet azzal elütni a választ, hogy ennyi és ennyi százalékban nőtt a fizetésük! Ők azt kérik, ami a törvény keretei között számukra biztosított. Ha a Minisztérium az előkészítés során - hiszen önök tették a Parlament asztalára a törvényt - más fizetési osztályokkal, más százalékokkal és más kulcsokkal, a realitásokhoz és a tényleges lehetőségekhez jobban igazodó javaslatot tettek volna le a Ház asztalára, akkor természetesen ezek az emberek azzal az igen magas százalékkal is elégedettek lettek volna, amit a törvény elfogadása után a részükre a törvény biztosított. Én tehát alapvetően a problémák egyik forrását az előkészítésben látom. S nem akarok a bolhából elefántot csinálni, de én arra számítottam, hogy a válaszban majd némi önkritikus elemet is föl tudok majd fedezni - ez nem így történt -, hiszen az előkészítéssel eleve ki lehetett volna húzni a helyzet összes méregfogát, és az összes problémát meg lehetett volna szüntetni. Ezen túlmenően szeretném elmondani azt, hogy nemcsak a dolgozók esetében találkozhatunk anomáliákkal a törvény végrehajtása során, hanem a bírókkal és az ügyészekkel kapcsolatosan is, pontosabban a bírókkal kapcsolatosan, hiszen az ön által említett állásfoglalás olyan kitételeket tartalmaz, miszerint a törvény 20. § (4) bekezdése alapján méltányosságból történő első besorolásnál megvalósítható előresorolás esetében csak akkor lehet alkalmazni ezt az adott bíróság területén, ha ez nem éri el a 10%-ot. Ha ez meghaladja a 10%-ot, akkor vissza kell sorolni bizonyos bírókat a fizetési skálán. Tehát számos ilyen pont van, és én elsősorban ezekre szerettem volna rávilágítani az interpellációmban, hiszen a kormányzat felelőssége az, hogyha egy jó törvény végrehajtása során mégis sok embernek megkeseredik a szája íze, és nem véletlen és nem szórványjelenség az, hogy százával fordulnak munkaügyi vitát kezdeményezve munkaügyi döntőbizottsághoz és bírósághoz. Ebben vártam egy önkritikusabb értékelést a tárcától, a tárca vezetésétől, ezt nem kaptam meg. Ennek megfelelően az ön válaszát nem tudom elfogadni, tisztelt Államtitkár Úr! (Taps a bal oldalról.)