Antall József (MDF)
DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Összefoglalom válaszomat a feltett kérdésre. Természetesen írtam ilyen levelet a rádió és televízió elnökének és a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának. Ebből a levélből, rendkívül érdekes módon, Haraszti Miklós tartalmilag részleteket idéz, de nem az egész levelet ismerteti, noha meggyőződésem, hogy a Magyar Kormány elnökének a két elnökhöz írott levelét teljes egészében ismeri. (Derültség és taps jobbról.) A feltett kérdésben a kézivezérlés - hasonlóan az előzőhöz - már érvényesült. Semmiféle kézivezérlésről nincs szó, messze kinőttem abból a korból. (Derültség és taps.) A képviselő úr rosszul értelmezi a helyzetet, midőn kérdésével arra utal, hogy a Kormány - úgymond - visszatér a majd két évtizeddel ezelőtti pártállami felfogáshoz. Kijelentem, hogy a Kormánynak nem áll szándékában feleleveníteni a múlt rendszer művelődéspolitikáját vagy ezen belül a tömegtájékoztatáshoz való viszonyát. Ennek bizonyítéka éppen az a két levél, amelyre képviselő úr utal. Ezekben tájékoztattam a Magyar Televízió, valamint a Magyar Rádió elnökét, Hankiss Elemér és Gombár Csaba urat, átfogó törvény előkészítése van folyamatban a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről. Mint ismerete az Alkotmány 60. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fentiekben jelzett témában a közszolgálati tömegtájékoztató eszközök vezetőinek kinevezése, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozása tárgyában a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény kell, hogy rendelkezzék. A törvény megszületéséig a 1047/1974. sz. minisztertanácsi határozat azon részeit, amelyeket e törvény rendelkezése folytán nem kellett hatályon kívül helyezni, továbbra is alkalmazni kell. Az utóbbi 5. pontja szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Rádió, illetve a Televízió vezetői által kidolgozott szervezeti és működési szabályzatok tartalmazzák. 6. pontjának rendelkezése értelmében pedig a Kormány felügyelete körében jóváhagyja a rádió és televízió említett szabályzatát. A képviselő úr értelmezése a pártállami felfogáshoz való visszatérés tekintetében e körben is meglehetősen sajátos. Elkerülte a figyelmét ugyanis az az egyszerű tény, hogy dacára az akkor is hatályos jogszabály rendelkezéseinek, a kérdéses szervezeti és működési szabályzatokat határozattal soha nem hagyta jóvá egyetlen Kormány sem, mert ezekről érdemben minden bizonnyal a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandafeladatokért felelős fő funkcionáriusai döntöttek. Nyilván azért jártak el ily módon - ezzel is megteremtve a megfelelő jogi bizonytalanságot -, hogy az akkori hatalom érvényesíthesse korlátlan befolyását. Ezzel szemben, amidőn a Kormány most érvényt kíván szerezni a jogszabáy rendelkezéseinek, a normativitás erejénél fogva éppen az ilyen jogon kívüli befolyásolhatóságnak kívánja elejét venni. Úgy vélem, a Kormány aktusa mindenképpen hozzáférhetőbb és ellenőrizhetőbb egyebek mellett a képviselő úr számára is. Nem utolsósorban az a szándékunk ezzel, hogy felszámoljuk az említett bizonytalanságokat, és biztosítsuk e körben is a törvényességet. Tájékoztatom a tisztelt Házat és képviselő urat, hogy az említett kormányhatározat megváltoztatására az Alkotmány ismertetett rendelkezésének értelmében a Kormánynak nincs lehetősége, hiszen ezekről törvényben kell rendelkezni, a Kormánynak pedig nem áll szándékában elvonni az Országgyűlés hatáskörét. Addig azonban, amíg az Országgyűlés megalkotja e törvényt, a hatályos szabályok alapján kell eljárnunk, egyebek mellett azért is, hogy mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió működése törvényes legyen. E szabályok betartásáról és betartatásáról biztosított egyébként válaszlevelében mind a Magyar Televízió, mind a Magyar Rádió elnöke nem vitatva, hogy a szabályzatok Kormány általi jóváhagyása jogszerű. De engedjék meg, hogy mintaként a televízió elnöke által megküldött, ma is érvényes szabályzatból idézzek: "A televízió feladata: A Magyar Televízió feladata, hogy a televízió eszközrendszerével elősegítse a Magyar Szocialista Munkáspárt (derültség) és a Magyar Népköztársaság politikájának felelős megismertetését a sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelően+" Azt hiszem, nem kívánja, hogy folytassam. (Taps jobbról.) Úgy gondolom, ismerve (taps) és nagyra becsülve Haraszti Miklós képviselőtársam politikai pályafutásának alakulását (derültség és taps jobbról), kizártnak tartom, hogy ezt kívánná védeni. Ehhez hasonlóan az 1990. évi és érvényben lévő rádiószabályzat azt ismerteti, hogy az elnök a Magyar Rádió tevékenységét a Kormány határozatai és utasításai alapján irányítja. Amikor tehát a magyar Kormány nevében kértem és ismertettem a jelenlegi helyzetet, akkor nyilvánvaló, hogy a mostani és hosszabbra nyúlott átmeneti állapotban keressük meg a megfelelő megoldást. Az 1974. évi, most már az Alkotmánnyal összhangba hozott és minden azzal ellentétes rendelkezést kiiktató állapotában a kormányhatározat nem biztosít a Kormánynak semmiféle operatív beavatkozási lehetőséget, és nem vonja el a köztársasági elnök úr által kinevezett felelős vezetők hatáskörét sem. Mindezek alapján képviselő úr ténykérdéseire vonatkozóan az alábbiakat kívánom elmondani: Nem az én álláspontom szerint, hanem egy, a Kormány által - az említettekre tekintettel - meg nem változtatható, de a Kormányra is kötelező határozat szerint áll a Kormány felügyelete alatt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Ez a felügyelet azonban nem terjed túl azon, hogy a Kormány jóváhagyta az említettek szervezeti és működési szabályzatait. Továbbá a képviselő úr által is említett 1974-es kormányhatározatnak csak azok a részei vannak hatályban, amelyek nem ellentétesek a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvénnyel. Egyébként ez a törvény rendelkezik arról, hogy a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki az elnököket, alelnököket, a Parlament illetékes bizottságának meghallgatásával, tehát miután nem történt alelnöki kinevezés az elmúlt egy esztendő során, mióta életbe lépett ez a jogszabály, a miniszterelnöknek joga van alelnöki előterjesztéssel élni, azt a Parlament elé terjeszteni és annak állásfoglalása alapján a köztársasági elnök úrhoz; természetesen, jogszabályi rendelkezés nélkül egy ilyen lépés megtételénél egy miniszterelnök szükségek szerint tárgyal a televízió vagy a rádió elnökével. Egyébként Gombár Csaba elnök úrral a kinevezése óta sem találkoztam. Ennyit a címben jelzett kézivezérlésről. (Taps a jobb oldalon.) A kormányhatározat hatályban lévő rendelkezéseinek alkalmazása a Kormány számára mindaddig kötelező, amíg az alkotmánnyal egyezően a kérdésről törvény nem születik. Nincs más lehetőségünk. Annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió működésével kapcsolatban ne merülhessenek fel törvényességi aggályok, valóban szükséges a Kormány jóváhagyása a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatásához. Nem kívánok utalni külön arra - éppen Pető Iván képviselő úr felszólalására utalnék -, hogy a szervezeti és működési szabályzat valóban nem tartalmazza, hogy képviselők milyen módon szerepelhetnek a műsorban. Ha módom lett volna, és hasonló szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása lenne, annak kellett volna erről intézkednie, amennyiben ez egy televízión vagy rádión belüli kérdésként merül fel. De ez a szervezeti és működési szabályzat ilyen szempontból nem rendelkezett, úgyhogy nem is tudunk hozzászólni, de gondolom, nem is nekem címezte az előbbi felszólalását. Végezetül utalok az Alkotmány 35. §-ára, amely egyebek mellett a Kormány kötelezettségévé teszi az alkotmányos rend védelmét. Ebbe beletartozik a hatályos jogszabályok végrehajtásának kötelezettsége is. Ismeretes, hogy számos olyan jogszabály van hatályban, melyet a rendszerváltozást megelőzően alkottak, ám arra semmilyen lehetőség sincs, hogy pusztán ezen az alapon ne alkalmazzák őket, amennyiben hatályban vannak. Igen sajátos helyzetet eredményezne például az, hogy a szabályzatnak azt a részét sem alkalmaznánk, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió önálló költségvetési fejezet keretében gazdálkodik, vagy hogy a működésükhöz szükséges adóhálózatról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik, esetleg hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői a feladatkörükben támogatják a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tevékenységét. Remélem azonban, hogy minél előbb sikerül megalkotni a médiákra vonatkozó törvényt, amely megnyugtató módon rendezi majd ezeket a kérdéseket is. Kérem az Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)