Molnár István (MDF)

1991. május 6.

MOLNÁR ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kérdésem, amit fel akarok tenni a miniszter úrnak, nemcsak választókörzetem problémája, hanem szinte az egész országé. Elöljáróban szeretném előterjeszteni, hogy sokat hallott, de nem elcsépelt témáról van szó, amikor a sertésfelvásárlás helyzetét hozom ide a tisztelt Ház elé. Az történt ugyanis, hogy megköttetett egy szerződés a termelők és a vásárlók között. A vásárló egyik helyen a tsz vagy az állami gazdaság, vagy a másik helyen az ÁFÉSZ vagy az "Állatforgalmi". Természetesen, a szocialista piac törvényei szerint a vásárló rendelkezett azzal a joggal vagy hatalommal, hogy meghatározta az árakat is, sőt felárakat is, például ha a tsz-en keresztül lett eladva ez a termés. Most odáig jutott ez a csodálatos szerződés, hogy a vásárló egyszerűen ma nem teljesíti a feltételeket. Az indok az, hogy nem tudja eladni, és most a termelő csináljon a sertéssel azt, amit akar. A piackutatás a KGST-ig is terjed ki, hiszen az ő dolga csak annyi, hogy lemérje a sertéseket és eltegye az úgynevezett kereskedelmi hasznot. Elgondolkodtató, hogy hogyan tudnak még működni az úgynevezett "vásárlók", miből fizetik az apparátust, miből van prémium stb. Vagy az eddigi kereskedelmi tevékenységükből olyan tőke halmozódott fel, hogy van lehetőség fenntartani ezt az apparátust? Kérdésem ezek után tehát az, hogy miért a termelő van sújtva a mindenki által ismert módon a szerződés ilyen formában történő megszegéséért. Milyen lehetősége van igazának elbírálására, illetve kárának kártalanítására? Az előbb említett sertés témát folytatom tovább. Olyan formában vetődött fel, hogy nagyon sok kistermelőnek egyszerűen nincs pénze takarmányt vásárolni. Továbbmegyek: sok egyéb értéket pénzzé tett, kölcsönöket vett fel a családban, rokonságban, hogy tudjon takarmányt vásárolni, mert még bízik, még van hite, hogy lesz még szükség a sertésekre. Ezzel szemben van Magyarországon egy gabonaforgalmi nagyraktár - már elnézést a kifejezésért -, tudomásom szerint járja a Minisztériumot exporttámogatásért, mert meglehetősen jól el van látva gabonával, takarmánnyal. Kérdésem, hogy miért nem a termelőknek hitelezi meg a takarmányt? Vagy ekkora monopólium nem tehet ilyet? Nem vállalhat a gazdasági nehézségekből? Nem egy hajóban utazunk itt mindannyian Magyarországon? Köszönöm a figyelmet. (Taps.)