Gergátz Elemér
DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által felvetett kérdéskör nemcsak jogi szempontból fontos és érdekes, de sokkal inkább a felvásárlás egész rendszerét érintő probléma. Így a földművelésügyi tárcát jobban érinti, ezért kérdésére megpróbálok én válaszolni. Képviselő úrnak a szerződéskötésre utaló kérdését illetően, az igazságügyi miniszter úrral egyeztetett álláspont szerint az alábbiakat közölhetem. A saját nevelésű, hízlalású állatokra kötött szerződésekre, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre, a Polgári Törvénykönyvben a 417-422 számú §- ok, valamint a 14/1978/III.1./ számú minisztertanácsi rendeletben foglalt szabályok vonatkoznak. Ez utóbbi rendelet 17. §-a kifejezetten kimondja, hogy aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, tehát a hízott állat átvétele és értékesítése érdekében a maga részéről mindent elkövetett. A termelőknek azonban arra figyelemmel kell lenniük, hogy a Polgári Törvénykönyv 419-es §-a első bekezdése szerint, szerződésszegés esetében a kötbér-követelés az esedékességtől számított hat hónap elteltével elévül. A megrendelő, függetlenül attól, hogy a késedelmét kimentette-e, a Polgári Törvénykönyv 303-as § (2) bekezdése szerint köteles a termelő további őrzésből eredő költségeit megtéríteni. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre is a Ptk 422-es §-a szerint irányadóak a vállalkozási szerződésekre vonatkozó 399. §-ban foglalt szabályok, melyek szerint ha a teljesítés - tehát itt az átvétel - olyan okból válik lehetetlenné, amelyikért egyik fél sem tehető felelőssé, vagy a lehetetlenné válásuk mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merül fel, a vállalkozót, tehát a termelőt, a végzett munka költségei fejében a díj, a kikötött ár arányos része illeti meg. Ha pedig a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merül fel, a termelőt a díj megilleti, de abból a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a termelő a lehetetlenné válás folytán megtakarított, illetve a más módon történő hasznosítással megkeresett vagy megkereshetett volna. Tisztelt Képviselő Úr! Néhány gondolatban megvilágítom önnek a feltételezett szerződésszegő magatartás kialakulásának hátterét, valamint a Kormány által e témakörben tett intézkedéseket. A belső fogyasztás drasztikus csökkenése és az ön által is emlegetett KGST-piac összeomlásszerű változása a sertéshús-vertikumot jelentősen sújtotta. Megjegyzem, hogy a mai napig is exportáljuk az EK és az USA felé azokat a hagyományos termékeinket - mint téli szalámi, dobozolt sonka -, amelyeket eddig is el tudtunk adni a piacokon. Sajnálatos, hogy a mai húsipari termékskála alig tesz lehetővé az igényesebb piacok felé erőteljesebb offenzívát. A kistermelők bizonytalansága és kiszolgáltatottsága a mai fölvásárlási rendszerben még jelentős. Éppen ezért kívánatosnak látnánk egy új, a termelők szövetségein alapuló rendszer kialakulását. Ezen új szervezetek megtörhetnék a felvásárló, közvetítő, integrátor és feldolgozó szervezetek monopolhelyzetét. A Kormány által tett intézkedéseket csak vázlatszerűen jelzem. Alanyi joggá tettük az élőállat-exportot. Így a hízott, a süldő, a malac exportját is, melynek eredményeként mintegy 80 ezer darab hízott sertés, mintegy 275 ezer darab süldő és malac hagyta el az országot. A koordinációs bizottság 15 többlet-exporttámogatást ítélt meg a 91-120 kilogrammos sertések április 30- áig történő exportjára, melynek keretében 130 ezer sertés exportját vártuk. Egészen pontos adatunk még nincsen a dolgok megtörténtét illetően. Főként az alföldi térség problémáinak csökkentésére újabb 100 ezer darab exportjára hirdettünk pályázatot. A túltartás miatt 130 kilogramm fölé hízott sertések darabolt húsrészként történő értékesítésére, darabonként 650 forint egyszeri támogatást adtunk, amelynek következtében 143 ezer darab túlhízott sertés elhelyezésére nyílt mód. Ezen intézkedések összességükben az év első négy hónapjában mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a tárca forrásait. Sikeres tárgyalások folytak a Szovjetunióval, melynek eredményeként az akkreditívek megnyitása után a fagyasztott félsertésszállítások szaggatottan ugyan, de megindultak. Május 2-tól a kritikus térségekben - Békés, Bács, Csongrád - megindult az export havi 30 ezer darabbal. Június-júliusban az említett 100 ezer darabot tudjuk eladni. Ezeken kívül a legkritikusabb térségek - Csongrád, Tompa és környéke, Kelebia stb. - gondjainak enyhítésére e héttől, tehát a 19. héttől a túlsúlyos sertések fölvásárlására tettünk konkrét intézkedéseket, heti ezer darabot vásárolt fel négy húsipari vállalat, a csongrádi, a békési mellett a borsodi és a budapesti vállalat. Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Úr! Ismertek a kistermelők tőkehiánnyal összefüggő finanszírozási gondjai. A hasonló gondok megoldására a Kormány egy agrárfinanszírozási pénzintézmény felállítását tervezi, mely az elkészült agrárpolitikánk és programunk szerves része. Ami a konkrét kérdést illeti a takarmányra vonatkozóan: tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy a gabona- és ezen belül a takarmánygabona- készletnek sajnos mintegy 35-4Oa van az állami gabonaipar kezében. A kétharmad részt az egyéb gazdálkodó szervezetek, így az állami gazdaságok, téeszek, áfészek és egyes egyéni gazdák tárolják. Megjegyzem, hogy sokan 1990 őszén hiány miatt nagyobb mennyiségű gabonát vásároltak és készleteztek. A hiányérzet fokozásáért manipulált cikkek jelentek meg itt-ott a sajtóban is. Az összegyűjtött takarmánykészletet az idén a tavalyinál is magasabb áron akarták a készletezők értékesíteni. Közben a világpiacon a gabonaárak erőteljes csökkenése következett be. Az FM, igaz, nem egészen piackomform módon, lényegében nem engedélyezte a lassan fölöslegesnek látszó takarmánygabona-készlet exportálását. Így az árfelhajtó próbálkozások realitásukat vesztették, és a magas hitelkamatok kényszerítő erőként hatnak ezekre a gazdálkodókra. Remélem, hogy azon gazdálkodók, akik tavaly az árnyereség reményében tudtak piacszerűen viselkedni, azok a most jelentkező relatív takarmánytöbblet idején is tudnak piackomform magatartást tanúsítani! Egyszerűen arról van szó, nem engedélyezzük, hogy 550 forintos áron búzát exportáljunk - ennyi a világpiaci ár -, akkor, amikor itthon a takarmányárak 700-900 forint között vannak! (Taps.) Javasoljuk az illető vállalatoknak, szíveskedjenek tíz százalék felárral itthon eladni! (Taps.) És akkor mindenki jól jár. Mindezek eredményeként a belföldi takarmányáraknak a világpiaci takarmányárakhoz igazodó csökkenése várható. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)