Boros László (MSZP)

1991. május 6.

BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat általános vitájában a szocialista képviselőcsoport vázolta, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek nélkül a koncessziós törvény csak újabb eszköz a Kormány kezében a bevételek koncentrálására, az azok feletti szabad rendelkezésre. Kifejtettük véleményünket, hangot adva a kísérlet elleni tiltakozásunknak. A bizottsági viták, majd szavazások nagy meglepetést nem okoztak a számunkra, a kormányzati akarat a bevált módon érvényesült. A szocialista képviselőcsoport számára legfontosabb három kérdés közül kettővel Pál László képviselőtársam foglalkozott iménti felszólalásában. Én a harmadik kardinális kérdéssel kívánok foglalkozni, ez pedig az önkormányzatok egyetértési, ha úgy tetszik, vétójoga. Bevezetőmben már vázoltam azt az alig titkolt kormányzati szándékot, amely az ellenzéki többségű önkormányzatok teljes ellehetetlenítésére irányul. Ékes példája ennek a kárpótlási törvény néhány kitétele, az önkormányzati tulajdonról szóló törvénytervezet számos diszkriminatív elképzelése, az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet és még sorolhatnám. Frakciónk álláspontja szerint a koncessziós törvényben biztosítani kell az önkormányzatok egyetértési jogát, a pályázatok kiírásában való közreműködését és a koncessziós bevételből megillető hányad meghatározását. Nagyon bízom abban, hogy a határozathozatal során tisztelt képviselőtársaim felülemelkednek a szűk pártérdekeken, és szavazataikkal támogatják a háromezer önkormányzat érdekeit, annál is inkább, hiszen valamennyiünk egy-egy önkormányzat lakója, ilyenformán az ott élők képviselője, akár egyénileg, akár listáról került be a Parlamentbe. Mindannyiunknak van tehát helyhez kötött felelőssége, melyet joggal kérhet számon rajtunk a választópolgár. Tisztelt Ház! Végezetül néhány módosító javaslatomat ajánlom szíves figyelmükbe. Megítélésem szerint a koncessziós pályázatok elbírálására nyitva álló 90 nap enyhén szólva túlzás. A pályázat kiírása ugyanis nagyrészt tartalmazza az értékelés szempontjait is, így a pályázatok értékelésére 30 nap bőségesen elég kell legyen. Így is sok a panasz, hogy lassú az átalakulás, ilyen körülmények között három hónap totojázást biztosítani a bírálatra teljesen felesleges. Érthetetlen a számomra, miért nem nyerte el az illetékes bizottságok tetszését az a módosító javaslatom, mely a pályázati elbírálást tartalmazó jegyzőkönyvek nyilvánosságát biztosítaná. Feltételezni sem merem, hogy ennek valami titkolódzás lenne az oka. Kérem képviselőtársaimat, mindenféle utólagos gyanúsítgatást, vádaskodást megelőzendő, szavazzanak a demokrácia működésének legkézenfekvőbb kontrolljára, a nyilvánosságra. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem támogató szavazataikat. Köszönöm. (Taps.)