Török Ferenc (SZDSZ)
DR. TÖRÖK FERENC (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Úgy vélem, valóban rendkívüli és sokakat érintő ügyben kértem napirend előtti megszólalás lehetőségét. Azt a címet is adhatnám a felszólalásnak, hogy "Adáshiba". A TV 2-es csatornájának műsorszórásáról, azaz műsornemszórásáról van szó. (Zajongás a jobb oldalon.) Bent az épületben megy a 2-es program új, egésznapos műsora+ (zaj) +, s mindebből kint a nézők, akiknek a műsort már hónapokkal ezelőtt, a televíziódíjak felemelésekor megígérték, semmit sem láthatnak. Az Országgyűlés kulturális bizottsága kötelezte a Televíziót két teljes értékű közszolgálati csatorna létrehozására és működtetésére. A Magyar Televízió már ez év januárjában jelezte a Pénzügyminisztériumnak és a Kormánynak a várható pénzügyi hiányt. Már korábban is, de a költségvetési vita óta meghökkenve figyeltük a TV körül zajló eseményeket. A Televízió pénzügyi helyzetének értékelése során Hankiss Elemér elnök úr a január 4-ei érdekegyeztető tanácson, illetve a február 25-ei televíziós dolgozók szakszervezeti ülésén többek között a következőt mondta - idézem -: "A plusz 2-3 milliárd forintot nem azért nem kaptuk meg véleményem szerint, mert nem hajtottuk végre a rendszerváltást, hanem azért, mert olyan típusú átalakítást kezdeményeztünk, amivel bizonyos politikai erők nem értettek egyet. Ezeket az erőket semmi más nem érdekli, mint két-három politikai műsor." Majd azt is elmondta - ezt is idézem -: "Amennyiben politikailag engedelmeskedtünk volna, akkor jó esély lett volna arra, hogy megszavazzanak egy normálisabb költségvetést. Nem kommunista vezérek eltávolítását igényelték a Televíziótól, igényként merült fel, hogy politikailag viselkedjünk jobban műsorainkban; az merült föl, hogy műsorainkban kedvezzünk bizonyos politikai erőknek, és mivel ezt nem fogadtam el, elveszítettük a pénzt." (Moraj.) Kemény szavak ezek attól az elnöktől, akit a miniszterelnök úr javaslatára új, független irányítói szerepre nevezett ki a köztársasági elnök! Én mégis illúziókat tápláltam, bíztam abban, hogy új vezetők megkapják a lehetőséget a pártbefolyástól mentes televíziózásra. A tegnapi és a ma reggeli vak adás, a most folytatódó, belpolitikai botrányt okozó olcsó huzakodás, amely két költségvetési szerv piaci viszonyaként tünteti fel, eloszlatja minden illúziómat. Itt tudatos stratégiáról van szó. Személy szerint fájlalom a jobb sorsra érdemes alkotóközösség munkájának a semmibevételét, amely több millió televíziónézőt foszt meg a közszolgálati televízió értékes műsorától, amely a romló gazdasági helyzetben az emberek közérzetét, kultúráját, ismereteit volna hívatott szolgálni. Amikor a lakosság nagy részének már csak a televízió marad szórakozásra, művelődésre, tanulásra, megbocsáthatatlan bűn a Kormány passzív, elutasító magatartása, amely az előzőek tükrében csak látszólag passzív. Egyébként nagyon is direkt, és bántóan emlékeztet a régi "aczélos" eszközökre. Kérem ezek után tisztelt képviselőtársaimat, és kérem a Kormányt józan megfontolásra, lelkiismeret-vizsgálatra, helyes-e, ami történik. Pártszempontokon felülemelkedve nem kellene-e sürgős intézkedést foganatosítani? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)