Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság többségi véleményének előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepett ez a huszáros gyorsaság. Miután a vezérszónokok megkezdték a maguk előadását, azt gondolom, hogy a bizottságokban is valami huszáros munka és huszáros vita folyt ebben a kérdésben. Az önkormányzati, közigazgatási, rendőrségi és belbiztonsági bizottság többségi véleménnyel támogatja, általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztett törvényjavaslatot. A szavazati arány a bizottságban 10:7 volt, ami egyben a jelen levő kormánypárti, illetőleg ellenzéki képviselők arányát is mutatja, vagyis a kormánypárti képviselők kivétel nélkül úgy szavaztak, hogy alkalmasnak tartják tárgyalásra a törvényjavaslatot, az ellenzéki képviselők pedig kivétel nélkül úgy szavaztak, hogy alkalmatlannak tartják a törvényjavaslatot. Két bizottsági nap jelentős részét szenteltük annak, hogy ezt a kérdést eldöntsük, illetőleg részleteiben megvitassuk tehát azt, hogy az előterjesztett törvényjavaslat alkalmas-e tárgyalásra vagy nem alkalmas a tárgyalásra. Azonban érdekes módon - és ez, amit mondani fogok, nem kritika, hanem ténymegállapítás - a bizottságban a vita nem arról folyt, hogy konkréten milyen rendelkezéseket tartalmaz az előterjesztett törvényjavaslat, hanem arról folyt, hogy e törvényjavaslat mely rendelkezéseit kell kétharmados szavazataránnyal elfogadni, és melyek azok, amelyek feles törvényi eljárás keretében, tehát a parlamenti képviselők egyszerű többségével megalkothatók, elfogadhatók. Főleg az ellenzéki képviselők érveltek azzal, hogy itt különböző szabályok elfogadásához kétharmados többség kell, és ennek alapján ők az önkormányzati törvény 107. §-ában, illetőleg az Alkotmány 44. § c) bekezdésében látták, amelynek értelmében az Országgyűlés az önkormányzat alapjogait csak kétharmados szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatja. Az önkormányzati törvény 107. §-ában tulajdonképpen arról alakult ki vita, hogy a paragrafus (1) és (2) bekezdése hogyan viszonyul egymáshoz, illetőleg hogy a vagyonátszállás megtörtént-e vagy meg nem történt-e. Az (1) bekezdésben felsorolt vagyontárgyaknak a köre hogyan befolyásolja jelen törvény szabályozását, illetőleg jelen törvény elfogadásának a módját? Az önkormányzati törvény 107. § (1) bekezdése ugyanis taxatíve felsorolja azt a vagyoni kört, amely az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerül. Ez a felsorolás taxációt tartalmaz, és ugyanakkor a törvény (2) bekezdése ebből kiemel egy bizonyos vagyoni kört, és azt mondja, hogy már az önkormányzati törvény hatályba lépésével, az önkormányzati törvény erejénél fogva, a hatálybalépés napján átkerült az önkormányzat tulajdonába. A bizottság tagjainak többségi álláspontja, a kormánykoalíciót alkotó képviselők álláspontja az volt, hogy minden olyan szabály elfogadása, amely már az önkormányzatokra ténylegesen, de jure és de facto átszállt tulajdoni tárgyakhoz kíván hozzányúlni, jelen törvényben is, az egyházi ingatlanok tulajdoni sorsát rendező törvényben is és más törvényekben is valóban csak kétharmados szavazataránnyal történhet, tehát e tekintetben változás csak ilyen garanciális szabályok mellett állhat be vagy érhető el. Úgy ítéljük meg azonban, hogy azoknak a vagyontárgyaknak a körében, és klasszikusan a 107. § (1) bekezdésében foglalt szabályokról van szó, ahol - idézem a törvény szövegét - az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő. Tehát egy jövőbeni vagyonátszállás kérdése kerül itt rendezésre, tehát még nem történt meg a vagyonátszállás, ezeknek a tárgyaknak a köre még pillanatnyilag nem képez önkormányzati tulajdont - e tekintetben nincs szükség kétharmados szabályra, nem létező, birtokomban nem levő, tulajdonomat nem képező vagyontárgyakhoz nekem alapjogaimat nem sértheti egy szabályozás - csak már azután, amikor már az átszállás megtörtént, amikor ténylegesen tulajdonomba került a vagyontárgy. Mi pontosan értjük azt, hogy az ellenzéki képviselők miért hozzák fel újra és újra, és miért kívánják a lehető legszélesebb körre kiterjeszteni a kétharmados szabályozás kérdését. Akkor, amikor egy feles törvény elfogadásáról van szó, az ellenzéki képviselők elegánsan "nem"-mel szavazhatnak, azonban ez a "nem"-szavazatuk nem befolyásolja a törvény tényleges elfogadását akkor, ha a kormánykoalíció pártjaiban egység van a tekintetben, hogy az adott törvényre szükség van, azt meg kell alkotni. Kétharmados szabályozás esetén azonban az ellenzéki szavazatok felértékelődnek, hiszen ezek nélkül a szavazatok nélkül a törvény nem alkotható meg, következésképp ezeket a törvényeket és ezeket a törvényhelyeket, amelyeknél az elfogadáshoz kétharmados szavazatarány szükséges, politikai alku tárgyává lehet tenni. Ez van az ellenzéki magatartás mögött. (Taps.) Végezetül: az önkormányzati bizottság többsége úgy ítéli meg (zaj), hogy jelen törvényjavaslat az önkormányzati törvény 107. §-ában foglalt szabályokat nem szűkíti, nem korlátozza, ellenkezőleg, úgy ítéljük meg, hogy kiszélesíti és kiteljesíti. Nem gondoljuk azt, hogy ez egy hibátlan törvényjavaslat, de azt gondoljuk, hogy a tárgyalásra mindenképpen alkalmas, és a képviselő urak és hölgyek által előterjesztett módosító indítványokon keresztül tökéletesíthető, hiányosságai kiküszöbölhetők. Ezért kérjük a tisztelt Háztól a törvényjavaslat megtárgyalását és későbbi elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)