Böröcz István (FKGP)
DR. BÖRÖCZ ISTVÁN (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én őszintén remélem, hiszem, hogy a helyzet nem ennyire sötét, és ez a törvényjavaslat nem oly mértékben rossz, ahogy az előttem szóló tisztelt Szabad Demokrata képviselőtársam azt kifejtette. A Független Kisgazdapárt parlamenti csoportja általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, sőt ennél még messzebbre is megyünk, és lényegesen kedvezőbb a véleményünk, az álláspontunk, amit a törvényjavaslattal kapcsolatban kialakítottunk. Az elmúlt egy év során a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében született már jónéhány nagy horderejű, fontos törvény. Reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben a tulajdonviszonyok végső, teljes átalakítását lehetővé tevő összes törvény meg fog születni. E nagyon fontos tulajdonátalakító törvények sorába tartozik ez a bizonyos most tárgyalandó vagyonátadó törvény is. Az önkormányzati törvény az állami tulajdon egyes vagyontárgyait már a tavalyi év során, a törvény hatályba lépésével átadta az önkormányzatoknak. Ez a törvényjavaslat - mint egyfajta végrehajtása az önkormányzati törvénynek - szervesen illeszkedik az önkormányzati törvény rendelkezéseihez. Amikor is ez a törvényjavaslat, mint ahogy ma már itt több alkalommal is elhangzott, egy példátlanul nagy - történelmileg példátlanul nagy - állami tulajdonú vagyoni kört kíván ingyenesen önkormányzati tulajdonba adni. Nyilvánvalóan nagyon sokféle, bonyolult, egymásnak feszülő érdekek hosszadalmas egyeztetését követően kerülhetett sor ennek a javaslati formában végleges normaszövegnek a megalkotására. Gondoljunk arra, hogy ezt megelőzően tervezeti formában hányféle, ettől eltérő változattal találkozhattunk. Ma már többször elhangzott, de talán meg lehet ismételni, hiszen rendkívüli jelentőségű és nagyságú adatokról van szó, hogy e törvény által az önkormányzati tulajdonba átkerülő vagyonnál csak ha a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket emeljük ki, e két kör az 1000 milliárd forint értéket meghaladja. Ma már elhangzott, hogy 770 ezer lakás és közel 100 ezer nem lakás céljára szolgáló helyiség kerül önkormányzati tulajdonba. Itt szeretnék megállni egy pillanatra. Talán nem került ma egyértelműen szóba, de hadd utaljak rá, hogy az önkormányzati törvény 107. §-a nem rendelkezik kifejezetten a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről. Ennek ellenére ez a vagyonátadó törvény lényegi és érdemi szűkítés nélkül adja ingyenesen önkormányzati tulajdonba azt a közel százezer nem lakás céljára szolgáló helyiséget, amely vagyonkör egy nagyon komoly bevételhez fogja juttatni az önkormányzatokat. Ezzel a tétellel is lehet bizonyos fokig cáfolni az előttem szóló szónok azon állítását, hogy semmilyen olyan komoly érték nem kerül az önkormányzatok tulajdonába, amellyel az önkormányzatok élni, gazdálkodni és komoly bevételhez tudnának jutni. Nyilvánvaló, hogy ennek a törvénynek - reméljük - az elfogadásával nem zárul le teljesen az önkormányzati tulajdonba adás folyamata. Ezzel a törvényjavaslattal és ennek a törvénynek az elfogadásával az a vagyoni kör kerül önkormányzati tulajdonba adásra, amely alapvetően az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek az ellátásához szükséges vagyoni feltételeket teljes körűen hivatott lesz biztosítani. Ugyanakkor nyilvánvalóan - remélhetőleg még az idei év során elfogadásra kerülő - további törvények is önkormányzati tulajdonba fognak adni ma állami tulajdonú vagyont, nyilvánvalóan ezután fogjuk meghatározni a kizárólagos állami tulajdon körét és ezzel összefüggésben a kincstári vagyon körét. Az egyházi tulajdon rendezése és szabályozása is előttünk álló feladat. Élesen vetődött fel az önkormányzati bizottsági ülésen és ma is több felszólaló részéről, hogy e törvény vajon egészében vagy egyes részleteit illetően kétharmados szabály alá esik-e vagy sem. Az én álláspontom szerint a vagyonátadó törvényt egyszer az önkormányzati törvény 107. §-ával, továbbá az Alkotmány 13. § (2) bekezdésével és 44/C §-ával kell összevetni, mint három olyan sarokponttal, amely alapvetően meghatározza, hogy ez a törvény a jelen levő képviselők kétharmados szavazatával kerül-e elfogadásra vagy sem. Álláspontunk szerint az Alkotmány 12. § (2) bekezdése e törvényjavaslat kapcsán nem kerülhet szóba, hiszen ahogyan Józsa Fábián is csak említette - csak utalnék rá - ez a törvény egy majdani tulajdonra vonatkozik, egy tulajdonátadást célzó törvény, míg az Alkotmány 12. § (2) bekezdése már meglévő valós tulajdont kíván védeni. Ugyanakkor az Alkotmány 44/C §-a azt mondja ki, hogy amennyiben önkormányzati alapjogok kerülnének korlátozásra egy törvényben, úgy ezt a törvényt, akárcsak az önkormányzati törvényt magát, a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával kell elfogadni. Álláspontunk szerint a törvény egésze semmiképpen sem eshet ez alá a szabály alá. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat egyes részleteit illetően is erős kételkedésünknek kell hangot adnunk, hogy a kétharmados szabály egyik vagy másik törvényjavaslati rendelkezésre alkalmazható-e. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat az önkormányzati alapjogokat nem korlátozza, nem érinti hátrányosan. Ezzel szoros összefüggésben úgy látjuk, hogy az önkormányzati törvény 107. §-ával nincs ellentétben ez a vagyonátadó törvényjavaslat, az ott rögzített önkormányzati jogokat nem korlátozza, nem szűkíti alapvetően ez a törvényjavaslat. Összességében úgy ítéljük meg, hogy ez a törvényjavaslat, amennyiben elfogadásra kerül bizonyos meghatározott módosításokkal együtt, az önkormányzati feladat- illetve hatáskörök ellátásához szükséges vagyoni feltételeket képes lesz biztosítani az önkormányzatok számára. Természetesen az alapvetően támogató hozzáállásunk mellett sem lehet elhallgatni, hogy vannak ennek a törvényjavaslatnak nem kellően precíz, módosításra szoruló rendelkezései. Megfelelő módosító indítványokkal ezek a kritika alá vehető részletek korrigálhatók, és ezen módosításokkal feltétlenül el fogunk tudni jutni egy megfelelően alkalmas vagyonátadó törvényhez. Nem kívánok elébe vágni a részletes vitának. Példákat lehetne felsorolni, hogy mikre gondolunk. Csak utalásszerűen engedtessék meg nekem, hogy például az ezer négyzetméter feletti irodahelyiségek hasznosításának a szabályait nem látjuk kellően tisztázottnak, de ugyanígy meg lehetne említeni, hogy a műemléki épületek, illetve bizonyos védett természetvédelmi területek tulajdonba adása során nem kellően látjuk tisztázottnak a miniszteri egyetértés és bizonyos miniszteri feltételszabási jogosítványoknak a lehetőségét, nem érezzük kellően pontosítottnak ezeket a szabályokat. Ezeket csak példaként hoztam fel. Úgy gondoljuk, hogy ezek a törvényjavaslatnak olyan fogyatékosságai, amelyek mindenképpen korrigálhatóak. A Független Kisgazdapárt parlamenti csoportja módosításokkal, korrekciókkal feltétlenül alkalmasnak tartja ezt a törvényjavaslatot a végleges elfogadásra. Mi mindenesetre konstruktív módon kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat az említett módosításokkal az önkormányzatok és mindnyájunk érdekét figyelembe véve mielőbb elfogadásra kerüljön. Köszönöm a figyelmüket. (Taps jobbról.)