Mádai Péter (SZDSZ)

1991. május 6.

MÁDAI PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A téli - nem egészen érthető és világos- szénhiány idején a német kormány 50 millió márka értékben szénsegélyben részesítette az országot. Amennyire a szűkös tájékoztatásból tudni lehet, egyetlen feltétele volt ennek a segélynek, hogy az értékesítésből befolyó nem kevés összeget a magyar Kormány, illetve a tárca olyan eszközök, illetve berendezések gyártására, vásárlására használja, amely lakossági energia-megtakarítást eredményez. Miután, Istennek hála, a fűtési szezon remélhetőleg elmúlt, azt gondolom, aktuálisak tehát ezzel kapcsolatban a kérdéseim: hol tart a berendezések gyártása, illetve vásárlása? Pontosan milyen feltételekkel kaptuk a segélyt? Ha nincs megfogható eredmény, kit segített a segély? Itt utalnék a kissé irónikus címre. Azt gondolom, aligha azokat a fogyasztókat, akik a magyar árak két és fél-háromszorosáért jutottak tüzelőhöz. A negyedik kérdésem: ha tisztelt államtitkár úr úgy érzi, hogy mulasztás történt, történt-e ez ügyben elmarasztalás? És végül az utolsó kérdésem: miután ezek az árak két és fél-háromszorosai a magyar piacon fellelhető és használatos tüzelők árának, nem érzi a minisztérium úgy, hogy ilyen módon, amikor az országon segítenek, akkor tulajdonképpen olyan áremelkedést indukálnak, ami később elviselhetetlen terheket róna a fogyasztókra? Várom válaszát. (Taps.)