Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvény jelentőségének méltatása nem a részletes vitához tartozik, nem is kívánok ezzel foglalkozni, azonban szólnom kell arról, hogy a törvény megtárgyalásának körülményei semmiképpen nem segítették elő ennek a nagyfontosságú és nagyjelentőségű törvénynek az alapos és konzisztens kimunkálását. Öt hónap telt el az általános vita megkezdése és a részletes vita folytatása között. Ez az időmennyiség lényegében illuzórikussá teszi, hogy mindaz, ami az általános vitában annak idején elhangzott, valójában jelent-e a törvény tartalmában bármiféle módosítást és változtatást. Nem álltak a rendelkezésünkre olyan háttéranyagok sem, amelyet a Minisztérium számára az általános vitában javasoltunk, hogy az egyes hatásköröket szintenkénti csoportosítással mintegy a törvény mellékleteként próbálják meg ezt a bonyolult, 152 szakaszból álló törvénytervezetet mindanynyiunk számára érthetőbbé és áttekinthetőbbé tenni. 462 módosító indítvány érkezett. Ennek a lelkiismeretes bizottsági feldolgozása után is az embernek kétségei vannak, hogy vajon az a törvény, amely ilyen nagyszámú módosító indítvánnyal gazdagodott vagy szegényedett - ezt majd a gyakorlat eldönti -, egybefüggő lesz-e, konzisztens lesz-e, alkalmas lesz-e arra, ami az eredeti célja, hogy a magyar közigazgatás döntő többségét, illetőleg az önkormányzatok működését szabályozza. Úgy érzem, hogy ezt kötelességem volt elmondani a törvényjavaslat részletes vitája előtt. A szocialista párti képviselők több módosító indítványt tettek valamennyi fejezethez kapcsolódóan. Ezeket csoportosítva, tematikailag rendezve három csoportot szeretnék kiemelni. Alapvető célkitűzésünk az volt - ezt szolgálták azon módosító indítványaink, amelyeket az első csoportba sorolok -, hogy a törvény arról szóljon, ami a címe és a tényleges tartalma. Ne lépje túl a törvény a meghatározott kört, valójában az önkormányzatokról, a köztársasági megbízottakról és az egyes dekoncentrált állami szervek hatásköréről szóljon. A törvényjavaslat több ponton nem felel meg ennek az alapvető követelménynek. Messze túlmutat ezeken. Szeretnék konkrét példát hozni a belügyi igazgatás területéről, amelyet már előző alkalommal Kőszeg képviselőtársam is szóvá tett, és szeretnék újabb példát hozni a honvédelmi igazgatás területéről - a 46. §-ról van szó -, amely elsősorban a honvédelmi miniszter igazgatási és hadseregirányítási jogosítványait sorolja föl. Tematikailag álláspontunk szerint nem illeszkedik a törvény rendszerébe. Ugyanakkor találunk a törvényjavaslatban olyan elgondolkodtató és kifogásolható jogszabályhelyeket is, mint például az építési igazgatáshoz tartozó 84. §, ahol az építészeti rendészeti feladatok ellenőrzését a javaslat rendőrségi feladatkörbe sorolja. Úgy érzem, hogy ez indokolatlan és felesleges. Úgy gondolom, hogy a rendőrségnek van bőven elfoglaltsága és tennivalója a jelenlegi helyzetben. Javaslataink második csoportja tartalmazza azokat a módosító indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy lehetőség szerint annak ismeretében, hogy szükség van-e vagy nincs új szervek statuálására, ilyen jellegű rendelkezések ne kerüljenek be a törvény szövegébe. A módosító indítványaink harmadik csoportja szintén több fejezethez, több szakaszhoz kapcsolódóan, hogy ne legyenek felhatalmazási jellegű jogszabályok. Ez a törvény rendelkezzen a hatáskörről, mint a 19. és 20. § esetében, és ne külön jogszabályi rendelkezésekre utaljon a későbbi gyakorlati megvalósulás szempontjából. Ezeket az észrevételeinket változatlanul fönntartjuk, és kérjük az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat egységessége, pontossága és gyakorlati alkalmazhatósága érdekében támogassa ezeket az indítványainkat. Köszönöm. (Taps.)