Mécs Imre (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A részletes vitáról van szó. Az általános vitában szövetségünk képviselői már kifejtették nézeteiket. Én most kizárólag a 3. fejezetről - a honvédelmi igazgatással kapcsolatban - szeretnék beszélni. A törvényjavaslat egész szerkezetéből, struktúrájából, célkitűzéséből és szellemiségéből kilóg ez az egész 3. fejezet, amelyik egyrészt a honvédelmi igazgatásnak a centrális szerkezetét kívánja összeegyeztetni az önkormányzatiság párhuzamos szerkezetével - ami szinte lehetetlen feladat -, másrészt a 46. §-ban az alkotmányerejű, az Alkotmányhoz csatlakozó - Tölgyessy Péter szakkifejezésével élve - sarkalatos törvény egyik sarkalatos pontját kívánja megváltoztatni. Éppen ezért Szabó Miklós kollégámmal együtt módosító indítványt terjesztettünk be, amely módosító indítvány értelmében 1982-es sorszám alatt javasoltuk, hogy a törvényjavaslatból a teljes 3. fejezetet hagyjuk el, és a törvényt anélkül szavazzuk meg, és bocsássuk útjára. Ezt szeretném egy kicsit részletesebben kifejteni és indokolni. A honvédelmi igazgatásra vonatkozó részeknek az az alapproblémája, hogy a honvédség működéséhez, szervezetéhez egy centrális szemlélet tartozik. Ez szükségszerű ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon a honvédség, egy katonai szervezet működni. Ezzel szemben az önkormányzati törvény - és az az önkormányzati szellemiség, amit a tisztelt Ház is a magáévá tett - az önkormányzatok párhuzamosságának, egyenjogúságának és párhuzamos működésének az elvén alapul. Emiatt rendkívül kétséges ezeknek a változtatásoknak a sikere. Egyszerűen nincs olyan megfelelő testület, ahová ezeket a centrális feladatokat telepíteni lehetne. Hiszen a megyei önkormányzatok mellett nincs olyan adminisztratív és igazgatási jogkörrel ellátott szervezet, amely ezt a feladatot el tudná látni. Ugyanakkor a köztársasági megbízottakat több megyére kiterjedően egy-egy régióra látták el jurisdictióval. Így egy furcsa helyzet következett be, hogy egy-egy régióhoz tartozó köztársasági megbízott egy-egy megyére szóló irodája kapott felhatalmazást - vagy kapna felhatalmazást -, hogy a honvédelmi igazgatás feladataival foglalkozzon. Úgy vélem, hogy ez nem kellően átgondolt, a célnak nem megfelelő megoldás. Ráadásul nem lehet a honvédelmi igazgatásnak a kérdését önkényesen kiragadni a honvédelmi törvénynek a nagy egészéből. Az 1976. évi honvédelmi törvényt valószínűleg ebben az évben fel fogja váltani - a Minisztérium ígérete szerint - egy teljesen új törvény. Ennek a törvénynek nagyon sokfelé kell illeszkednie, és nagyon sok feladatot kell generálisan megoldania. Jelesül: összhangban kell lennie az Alkotmánynyal, összhangban kell lennie az önkormányzati törvénnyel, és összhangban kell lennie a többi sarkalatos törvénnyel. Ilyen körülmények között Szabó Miklós kollégámmal együtt nem tartjuk helyesnek, hogy ez a hatásköri törvény, amelyik tulajdonképpen egy igazítást végez, és lehetővé kívánja tenni az önkormányzatoknak és a köztársasági megbízottak hivatalának a működését, részletesen rendelkezzen erről. Úgy véljük, hogy a Kormány saját hatáskörében, kormányrendelet segítségével ki tudja egyenlíteni azokat a kisebb, apróbb-cseprőbb adminisztratív nehézségeket, amelyek a jelenleg érvényben levő honvédelmi törvény és az új struktúra, új közigazgatási struktúra között feszülnek. Végül rá szeretnék térni a törvényjavaslat 46. §-ára, amely végképp kakukkfióka ennek a törvénynek a testében, vagy ahogyan már korábban fogalmaztuk, trójai faló, amely lényegében a sajnálatos módon itt nem lévő honvédelmi miniszter úrnak a jogkörét kívánja a jelenleg hatályos alkotmányerejű honvédelmi törvény rendelkezésével szemben kibővíteni. A jelenlegi törvény úgy szól, hogy a honvédelmi miniszter kiadja a honvédség irányításával kapcsolatos jogszabályokat. Ezzel szemben a módosítás úgy szól, hogy a honvédelmi miniszter a honvédelmi igazgatás keretében irányítja a magyar honvédséget. Ennek során kiadja a honvédségre vonatkozó miniszteri rendeleteket, meghatározza a honvédségnek a kormányzati döntések végrehajtásából eredő feladatait, saját hatáskörében feladatot állapít meg a honvédség számára, továbbá ellenőrzi ezek végrehajtását. Úgy gondolom, hogy ez lényeges bővítése a miniszter jogkörének, és olyan jogosítványokat ad neki, amelyeket a hatályos alkotmányerejű törvény mások számára biztosít. A törvény tételesen felsorolja, hogy kik adhatnak feladatokat a honvédség számára; az is egyértelmű a honvédelmi törvényből, hogy a honvédséget a magyar honvédség parancsnoka vezeti. Szélesebb horizontban nézve azonban ez a rendelkezés megbolygatja az állam stabilitásának a rendjét, megbolygatja az alkotmányban leírt rendet is. Ismeretes a montesquieu-i hármas stabilitás-kritérium, amelyet a modern világban az úgynevezett diffúz stabilitási kritérium keretében tovább bővítenek. Ennek tehát az a lényege, hogy minél több olyan szervezet legyen az államgépezetben, amely nagyon pontosan meghatározott feladatok alapján lényegében önállóan működik, és ezek az önállóan működő szervek, amelyek csak a törvényeknek és a törvényes rendelkezéseknek vannak alávetve, elősegítik az államnak a stabilitását. Nem helyes tehát, hogy ezt a 46. §-t ide behelyezték a törvény előkészítői, de még helytelenebb volna, ha mi ezt megszavaznók. Már csak azért sem célszerű ez, mert ahogyan tudjuk a honvédelmi miniszter úr bejelentéséből, az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az Alkotmánybíróság tisztázza az Alkotmány, a honvédelmi törvény és más, a honvédelemre vonatkozó rendelkezések közötti inkoherenciákat, hogy tisztázza, melyek a honvédelmi miniszter, a kormányfő, az államelnök és a honvédelem parancsnokának a feladatai. Nem volna helyes dolog egy ilyen helyzetben, amikor egyrészt előkészület alatt áll az új törvény, másrészt az Alkotmánybíróság foglalkozik ezzel a kérdéssel, harmadsorban az égvilágon semmi nem indokolja, hogy ez a paragrafus ebben a törvényben kapjon helyet, hogy akkor mi ezt megszavazzuk. Mindebből teljesen logikusan következik az, amit kérek a tisztelt Háztól, hogy fogadja el módosító javaslatunkat, és ezt az egész fejezetet töröljük ebből a törvényjavaslatból. Majd a honvédelmi törvény vitájánál, az azzal kapcsolatos illesztési és alkufolyamatok során ezt pontosan rendezni fogjuk, és megoldjuk az egyensúly érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)