Pap János (Fidesz)
DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 981-es számon beterjesztett törvényjavaslat a tűz elleni védekezés és polgári védelem fejezetének 9. § (4) bekezdése a tűzoltást és műszaki mentést az önkormányzat kötelező feladatává teszi, városi, fővárosi, kerületi és megyei jogú városi szinten. Ezt eddig a tűzoltóság látta el. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, az önkormányzati törvénnyel összhangban pénzügyi fedezetét a költségvetésből kell biztosítani - módosító javaslatommal ezt kívánom elérni. A javaslat 13. §-ából az elmondottak alapján elhagyni javaslom az 1991. december 31-i szövegrészt; a tűz elleni védekezés pénzügyi fedezetét mindaddig szükségesnek tartom központi forrásból biztosítani, ameddig ezt a feladatot az illető önkormányzat látja el és nem úgy, ahogyan a javaslatban szerepel az 1991. december 31-i szövegrész. A törvénytervezet 14. § (1) bekezdését szintén törölni javaslom. Ez a paragrafus a jegyzőhöz telepíti a tűzvédelmi hatáskört, aki intézkedése során köteles kikérni az illetékes tűzoltó-parancsnokság szakvéleményét. Ez a hatáskör véleményem szerint a tűzoltóságnál jó helyen van, rendelkezésre áll a szaktudás, és az önkormányzatnak sem kell egy tűzoltót alkalmaznia: nem is beszélve arról, hogy az építésügyi engedélyezési hatáskör is a jegyzőhöz rendelt, ezért nem tartom szerencsésnek, ha a jegyző ezzel a hatáskörrel is rendelkezik. Így egy személy kezében lenne az építési engedélyezés elbírálása és annak szakhatósági véleményezése. Ennek elkerülése úgy valósítható meg, ha törlésre kerül ez a bekezdés. A népjóléti igazgatásnál az önkormányzatok kötelező egészségügyi, szociális alap és többletfeladatai fejezetéből a 134. § (2) bekezdés e) pontját kívánom kiegészíteni. Az e) pont az önkormányzatok kötelező feladatává teszi a családgondozást, amely a következőképpen rendelkezik. A veszélyeztetett családok külön jogszabályban meghatározott gondozását (családgondozás) innen kívánom kiegészíteni a következő résszel; amelynek pénzügyi alapját központi költségvetés biztosítja. A kötelező feladat közé sorolást jelentős lépésnek tekintem, mert az 1985 óta létesült családsegítő központok léte a jogi és pénzügyi garanciák miatt veszélybe került. Amennyiben a családgondozás bekerül a törvénybe, és azt elfogadjuk, úgy a törvényi garancia csírái megvannak a megmaradásukhoz. Ezen felül a kötelező feladat ellátásához pénzügyi fedezet is szükséges. Eddig ugyanis kísérleti jelleggel működtek, és a funkcionáláshoz szükséges anyagi támogatást pályázatokkal, céltámogatásokkal biztosították. Kívánatos lenne, ha jogi szabályozás biztosítaná a családsegítő központok jogi személyiségét, és önálló költségvetési szervként határozná meg őket. Ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy mindezek megvalósításáig a törvényben garantáljuk a családsegítő központok központi pénzügyi támogatását. Tisztelt Ház! A környezet- és természetvédelmi fejezethez benyújtott módosításaimról kicsit részletesebben kívánok beszélni. A törvényjavaslat 87. §-a az emberi környezetről szóló módosított 1976. évi I. törvény 49. §-ának (1) bekezdését módosítja, míg a (2) bekezdést változatlanul hagyja. Ez a bekezdés, a (2) bekezdés a következőképpen rendelkezik. Vállalatot, szövetkezetet vagy más gazdálkodó szervet meghatározott védekezés kialakítására, illetőleg tevékenységének korlátozására vagy megszüntetésére a felügyeletet ellátó szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv is kötelezheti. Én a megszüntetése szó után indítványommal a bekezdés végét a következőképpen kívánom módosítani. Tehát a megszüntetése után a következő szövegrész jönne: a települési önkormányzat is kötelezheti, amelynek területén az adott tevékenységet végzi. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint a helyi önkormányzatok feladatai között szerepel a természeti környezet védelme és az egészséges életmód feltételeinek elősegítése. Ezért a helyi önkormányzat feladata az is, hogy lakosait védje a káros környezeti hatásoktól. A kiegészítés, illetve a módosítás azért szükséges, mert az eddigi szabályozás szerint a vállalatok, a gazdálkodók környezetvédelmi felügyeletét is, múltunkból tudjuk, milyen eredménnyel, a törvényességi felügyeletet ellátó szerv gyakorolta. Ennél kedvezőbb, ha az érintettek, jelen esetben az önkormányzatok rendelkeznek jogosítvánnyal a környezeti károsodások megakadályozására. A javaslat 88. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik", ehelyett én a következő szöveget javaslom: "A külön jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek mellett a települési önkormányzat képviselőtestülete is jogosult saját hatáskörében." A módosítással kettős garanciarendszert kívánok érvényesíteni a következő módon: Az államigazgatási szervek meghatározzák a határértékeket, méréseket végeznek, szükség esetén korlátozzák a szennyezők tevékenységét. Emellett azonban szükséges, hogy az önkormányzatnak is legyen jogosítványa arra az esetre, ha az illetékes szakhatóság nem intézkedik, vagy a helyi viszonyok szükségessé teszik a központi normák szigorítását. A környezeti minimum-követelményeket nemzetközi normák, előírások figyelembevételével a környezetvédelmi tárca dolgozza ki és érvényesíti. Az előírások betartása azért fontos, mert az önkormányzat gazdasági érdekre, foglalkozási kényszerre hivatkozva néhány érdekcsoport nyomására enyhítheti az előírásokat. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, amikor az önkormányzat területén a szennyezők minden előírást betartanak, mégis egészségkárosodás lép fel. Ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van szigorításokra. Ilyen fordulhat elő például speciális helyi okok miatt, amikor az átlagos szennyezés is egészségkárosodással jár. Vannak olyan területek, ahol az adott szennyező anyag egy adott szennyező üzem működése következtében nagyságrenddel nagyobb mennyiségben található a légtérben, mint az átlagos előfordulás. Ilyen terület például Százhalombatta. Ebben az esetben az önkormányzat alapvető joga, hogy elrendelje a szennyezés megszüntetését, illetve adott esetben az üzem leállítását. A 88. § (1) bekezdés b) pontját az általa védetté nyilvánított vagy külön jogszabály alapján a kezelésébe kerülő szövegrésszel kívánom kiegészíteni a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodást. A törvényjavaslat ezen pontja minden helyen helyi jelentőségű védett területet automatikusan az önkormányzathoz rendel, függetlenül annak költségigényétől. A módosítás egyfelől az önkormányzat feladatává teszi, hogy az általa az (1) bekezdés a) pontja értelmében védetté nyilvánított területen gondoskodjon annak fenntartásáról, őrzéséről. Másrészt viszont azzal, hogy a jelenlegi helyi védettségű területek csak külön jogszabály alapján kerülnek majd az önkormányzat természetvédelmi kezelésébe, az általam javasolt 88. § (6) bekezdése szerint az önkormányzatnak joga van eldönteni, hogy egy adott terület fenntartását tudja-e vállalni. Ezzel értékes területek pusztulását lehet megelőzni, hiszen az önkormányzat által nem vállalt helyi védettségű területekről a továbbiakban az illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóságnak kell gondoskodnia, és át kell minősíteni országos jelentőségű természetvédelmi területté. Az eredeti törvényjavaslat 88. § c)-től h) pontjait elhagyni javasolom. Az új c) pont értelmében nagyobb lehetőséget kívánok biztosítani az önkormányzatnak. Ez a következőképpen szól: Az országos előírásoknál szigorúbb környezetvédelmi szabályokat előíró rendeletek alkotása, amelyeket az államigazgatási szervek az önkormányzat területén kötelesek betartani és betartatni. Ezek körében például, s itt indítványomban felsorolom kibővítve azokat a pontokat, amelyeket az eredeti javaslat kiemelt, és kizárólag csak azokra adott hatáskört. Ezzel szemben ez a módosítás nyitva hagyja a lehetőséget az önkormányzatnak, hogy olyan problémákról is döntsön, amelyeket a javaslat nem sorol fel, illetve amelyek újonnan merülnek föl. Itt a módosításból részletesebben is kívánok idézni, mert egy nagyon ellentmondásos pontnak tartom én a c)-től h)-ig fölsorolt pontokat, illetve a módosításommal lényegesen több hatáskört adnék az önkormányzatoknak. 1. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokról a javaslat három pontban beszél. A levegőtisztasági követelményekről két pontban beszél, míg egy pont marad a szabadban történő égetésre. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem beszél az önkormányzatok olyan hatásköréről, mint például füstködriadó-terv megállapítása, veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó hatáskör, talajvédelemre, sugárvédelemre, vízminőség-védelemre, szennyvízkezelésre stb. vonatkozó helyi szabályok megalkotása. Én azt gondolom, hogy egy olyan törvényjavaslat, amely három pontban foglalkozik helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokkal, és nem foglalkozik azokkal, amelyeket én fölsoroltam, az egy alapvetően hiányos törvényjavaslat kell, hogy legyen, legalábbis környezetvédelmi részét illetően. Csak egy példát szeretnék ehhez mondani, ami napjainkban is mutatja, hogy az ilyen hiányosságok hova vezetnek. Zsámbékon például műanyag kertitörpe- gyártó kft óvoda mellett létesült. Ehhez a Köjál megadta az engedélyt. Azt tudnunk kell, hogy az ilyen műanyaggyártó üzemeknél szerves és aromás anyagok kerülnek a légtérbe, különböző lágyító, polimerizációt elősegítő anyagok, amelyek egyértelműen rákkeltő anyagok. Én azt gondolom, hogy az a helyi önkormányzat ezt valószínűleg nem engedte volna meg, de a helyi önkormányzatnak a jelenlegi szabályozás szerint erre nincs joga, hogy megakadályozza, és a jövőben se lesz, mert ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, az önkormányzat ilyen esetekben nem tehet semmit. Ezért én arra kérem a tisztelt Házat - egyébként egy bizottság sem támogatta ezt a javaslatot, valószínűleg nem élnek olyan helyen, ahol ilyen tevékenységet folytatnak, és esetleg gondot okozhat, arra kérem a tisztelt Házat -, hogy támogassák ezt az indítványt, mert ha ezek a pontok nem kerülnek be az önkormányzati törvénybe, akkor ezekben nem is járhat el az önkormányzat. A 88. § (1) bekezdés új d) pontja az önkormányzatnak ezen jogát kívánja törvényi szinten garantálni, mivel kimondja: az államigazgatási szervek által az országos vagy önkormányzati előírások által adott felmentések megtagadása. A 88. § (2) bekezdés a jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek mellett a polgármestert ruházza fel azzal a hatáskörrel, hogy az országos, illetve önkormányzati rendeleteknek érvényt szerezzen. Ezen bekezdés a)-tól f) pontjait törölni javaslom, melyeket tartalmaz az általam javasolt új a) pont, amely a következőképpen rendelkezik: A 87. § (2) bekezdésben foglalt jogosítványokat a polgármester gyakorolja. A felsorolás véleményem szerint azt a veszélyt rejtené magában, hogy ami most kimaradt, vagy nem jelent problémát, vagy nem merül föl, abban nem is intézkedhet a polgármester. Szintén egy bővítő rendelkezésről lenne szó. Ebben a szakaszban egy új b) pontot is javaslok, mivel a környezetvédelmi felügyelőség sokszor akkor sem szabta ki a bírságot, ha annak jogszerű feltételei megvoltak. A bírság egy része - mint tudjuk - képezi a környezetvédelmi alapot az önkormányzatnál, amelynek az elmaradása csökkenti az önkormányzat intézkedési lehetőségeit környezetvédelmi kérdésekben. A 88. szakaszt a módosítások mellett új (4)-től (7)-ig terjedő bekezdéssel kívánom kiegészíteni, mely kiegészítésnek a célja, hogy az államigazgatási szerveknek kötelezővé tegyék az önkormányzatok felé a környezetvédelmi és természetvédelmi intézkedéseikről az értesítést, illetve információcserét. Ez az a szakasz, amit a környezetvédelmi bizottság támogatott, egy pont kiegészítéssel, amikor fordítva is igaz ez az információcsere. A (6) bekezdés szerint csak olyan helyi jelentőségű védett terület kezelését adhatja át külön jogszabály az önkormányzat természetvédelmi kezelésbe, amit a képviselőtestület vállalni is tud. A környezetvédelmi ügyek intézésére véleményem szerint és módosításom szerint is célszerű bizottságot vagy tanácsnokot kinevezni. Ezáltal az önkormányzaton belül lehetővé válik a rendeletek megalapozásának, valamint a polgármester döntéseinek megfelelő szakmai előkészítése. A gyakorlatban ez már sok helyen megvalósult, és nem kell megijedni, mert véleményem szerint, sőt biztos gyakorlatilag is, ez nem jelenti azt, hogy háromezer tanácsnokra vagy bizottságra lenne szükség az országban, mert a környezetvédelmi problémák elsősorban a tízezer lélekszám fölötti településeken jelentkeznek elsősorban, illetve az iparilag túlzsúfolt területeken. Köszönöm figyelmüket, és megkérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák módosító indítványomat. (Kis taps.)