Kupa Mihály
DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magam részéről teljesen tisztában vagyok a bányászat hosszú évek óta tartó nehéz helyzetével, de most csak az a tisztem, hogy felolvassam dr. Bod Péter Ákos miniszter úrnak a válaszát - amivel persze egyetértek - az ön kérdésére, ami nagyon sok kérdés, nem egy. Tehát jelenleg, hogy a tisztelt Ház tudja, a szénféleségnek - szén, brikett, koksz - a fogyasztói árai 44,5 tól 770s ártámogatást tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vevő fajtánként változóan, az adott szénféleség bekerülési költségének csak felét, harmadát vagy negyedét fizeti meg. Az ártámogatás megszüntetését és az ezzel együtt járó tüzelőanyag-áremelést azonos súllyal indokolták a költségvetési, az energiapolitikai és a szociális szempontok. Amíg az ár támogatott, nincs reális lehetőség a lakosság részéről a hosszabb távon legracionálisabb fűtési mód megválasztására, az ehhez igazodó termelési szerkezet megteremtésére és a költségvetés teherbíró képességét szem előtt tartó igazságosabb szociális támogatásra. Az 1991. évi költségvetési törvény elfogadásával a Parlament lényegében úgy döntött, hogy a tüzelőanyagok fogyasztói árkiegészítését az 1990/91-es fűtési szezon végére meg kell szüntetni. Ez a döntés tehát azt jelentette, hogy a szilárd tüzelőanyagok fogyasztói árait a termelési költségek szintjére, esetenként több mint háromszorosára kell felemelni. A költségvetés számítási anyaga azzal a feltételezéssel készült, hogy a fűtési időszak végéig 10 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést kell folyósítani az energiahordozók és szolgáltatások vásárlása után. A január 12-i kormányközlemény, amelyik az áremelésekről és kompenzációkról szólt, tájékoztatta a lakosságot arról is, hogy a szezon végén nagymértékű áremelésre kell számítani. A Kormány azonban a tüzelőanyag-ellátás biztonsága és a lakossági terhek csökkentése érdekében az elhatározott áremelést az eredeti időponthoz képest két hónappal későbbre tolta el. Ezzel azt is vállalta, hogy a fogyasztói árkiegészítés összege 50kal magasabb lesz, s eléri a 15 milliárd forintot. Természetesen áttekintettük azt is, hogy a bejelentett áremeléseknek milyen hatása lehet a lakossági vásárlásokra és a szénbányászat termelésére. Úgy látjuk, hogy mintegy két-háromhavi átmeneti forgalom visszaeséssel kell számolni. Ezt a hatást enyhíti a Kormány döntése, hogy a május 31-ig - tehát a május 31-ig - benyújtott tüzelőanyag utalványokat akkor is az alacsonyabb áron váltsák be, ha a kiszállításra augusztus 31-ig kerül sor. Ez további két-három milliárd forintos költségvetési többletkiadást jelent. A Kormányt itt is a szociális megfontolások vezették. Abból indultunk ki, hogy az utalványt igénylők szociálisan rászorultabbak, mint azok, akik e lehetőséggel nem éltek. A kétféle támogatás a szénbányászat értékesítési gondjait számottevően enyhíti. A három évre való elnyújtáshoz egyrészt a költségvetésről szóló törvény megváltoztatására van szükség. Erre nincs felhatalmazásunk, de nem is tartjuk indokoltnak a bevezetőben említett okok miatt. Úgy ítélem meg, hogy a legrászorultabbak helyzetét érdemben tudjuk enyhíteni, nem lett volna célszerű az intézkedést három évre széthúzni. Ezzel a társadalmi és a piaci feszültségek állandósulnának. Ami a szén kéntartalmának árbefolyásoló tényezőként való figyelembevételét illetően a képviselő úr javaslata, én ezzel egyetértek. Ezt azonban csak a szenek termelői árának képzésénél lehet alkalmazni, ami a fogyasztói árak képzésének is kiindulási alapja. Jelenleg a kokszolható szenek termelői árképzése alkalmaz kénfaktort. A jövőben a kéntartalom árbefolyásoló szerepét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ki kívánja terjeszteni valamennyi szénféleségre, illetve a szenek árának liberalizációjával a kéntartalom megítélését a piac automatikusan el fogja végezni. Úgy gondolom, hogy a lakásfűtési célra vásárolt szén után valamilyen mértékű árvisszatérítés megállapítása nélkülözi a szociális szempont figyelembevételét, ezért igazságtalan is lenne, mert hasonlóan az eddigi fogyasztói árkiegészítéshez, nem az igazán rászoruló rétegek kapnák ezt a támogatást, illetve nemcsak ők kapnák, hanem minden szénvásárló, anyagi helyzetétől függetlenül. Ehelyett magam is a Népjóléti Minisztérium által kidolgozott és a helyi önkormányzatokon keresztül megvalósuló, szociális elven nyugvó támogatási rendszerrel értek egyet, mert ez valóban a legrászorultabbakat, a legszegényebbeket fogja kompenzációhoz juttatni. A szénbányászat adósság-elengedésével kapcsolatos indítvány nyitott kapukat dönget. Mint ismeretes, egy tavaly augusztusi kormányhatározat alapján folyamatban van a szénbányászat termelési és szervezeti, szerkezetátalakítási programjának végrehajtása. Ennek keretében történik a szénbányászat mintegy 30 milliárd forintos nagyságrendű adósságállományának rendezése is. Itt egy magánmegjegyzés: ez abból származik, hogy nemcsak vízszintesen bányászunk, hanem ilyen jövesztéses módszerrel is, és senki nem tudja visszafizetni ennek a technológiának az árát. Ebből ez évben az államadósság terhére már leírásra került 9 milliárd forint. A további mintegy 21-22 milliárd forint adósságteher sorsáról a program végrehajtása során a felszámolási eljárás menetében termelőhelyenkénti vizsgálatok eredménye alapján, a teherbíróképesség figyelembevételével évente születik majd döntés az éves költségvetés keretében. Végül engedje meg, képviselő úr - üzeni az ipari miniszter -, hogy a szénbányászatban dolgozók létszámát illetően néhány pontosítást tegyek. A képviselői kérdésben többször elhangzik a 60-70 ezer szénbányász munkahelyért való aggódás. A valóságban ma a szénbányászatban 41 000 fő dolgozik, ezen belül a mélyművelésű széntermelésben dolgozó vájárok létszáma 8200 fő. A közvetlen széntermelésben dolgozók létszámában, tehát a mélyművelésben jelenleg is hiány mutatkozik. A bányászokra és az adósságterhektől megszabadított, gazdaságosan működő magyar szénbányászatra a jövőben is szükség lesz, amely így a bányász szakemberek számára a megélhetést továbbra is biztosítja. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)