Morvay István

1991. május 28.

DR. MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a vitában elhangzott minden kérdésre részleteiben ne térjek ki a válaszomban, tekintettel arra, hogy bár gyorsított eljárásról van szó, de a vitában számos olyan kérdés elhangzott, amely az általánoson túlmenő részleteket is tartalmazott, és ezeket, azt hiszem, hogy nem volna indokolt most mind sorra venni. Elsősorban a legfontosabb elhangzott kérdésekre szeretnék reagálni, éppen azért, hogy a most következő döntésekben és a jövőre vonatkozó tanulságok levonásában az álláspontunkat valamennyire érzékeltessem. A céltámogatási konstrukció egész rendszerére vonatkozóan annyit szeretnék mondani, hogy a Kormány sem tekinti ezt minden részletében és teljes mértékben megfelelőnek. Valóban szükséges ennek a konstrukciónak a jövőben való felülvizsgálata. És ahogy a vitában is elhangzott, több oldalról is megfogalmazva, egyrészt az előkészítésben, másrészt a pénzügyi források jobb megalapozása érdekében szükséges a megfelelő részleteket időben tisztázni. Én azt hiszem, hogy a vitában elhangzottakat lesz lehetőségünk részleteiben megvizsgálni, és megfontoljuk azt, hogy a korszerűsítés során ezeket hogyan tudjuk figyelembe venni. Az állami számvevőszéki felülvizsgálattal kapcsolatban annyit szükséges megemlíteni, hogy a megejtett felülvizsgálat során természetesen fel kell készülni arra, hogy az esetlegesen itt jóváhagyandó vagy akkor már jóváhagyott céltámogatások kapcsán is lesznek olyan esetek, amikor a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot vagy illetéktelenséget állapít meg. Ennek a gondolatát is figyelembe kell tudni venni a későbbiekben. Mindenképpen szükségesnek tartom azt, és a Kormány részéről, úgy érzem, ebben most nem lehet állást foglalni, hogy a 2,3 milliárd forintos összegben a döntéshez szükséges forrásfedezet ismerete nélkül itt most állásfoglalás szülessen. Én azt javasolom, hogy a költségvetési törvény évközbeni felülvizsgálata során térjünk erre vissza, és addig már megfelelően előkészített módon, esetleg az állami számvevőszéki vizsgálat figyelembevételével is készítsünk erről újabb döntést. A vitában elhangzott néhány általános megfogalmazásra szeretnék visszatérni. Elhangzottak itt olyan észrevételek, melyek - úgy érzem - az önkormányzatok minden társadalmi, gazdasági problémáját vagy legalábbis azok nagyobb részét erre a törvényre kívánnák most hárítani, holott én úgy érzem, a tisztelt képviselő urak és hölgyek előtt is egyaránt nyilvánvaló, hogy ez a céltámogatási rendszer csak egy specifikus problémának a megoldására volt szánva, úgyhogy nem hiszem, hogy akár a hátrányos helyzetű térségek problémáit is ennek a törvénynek a kapcsán kellene most felelősségül felróni. Végezetül: nem igazából tudom elfogadni azokat a felvetéseket, hogy itt most törvénysértés történik. Mindenki számára világos, hogy egy részben előre ismeretlen nagyságrendű feladat előtt állt a Kormány abban az esetben, amikor az újra induló beruházásoknak meghatározásában kellett feladatot vállalni. Szükségessé tette ez az elbírálás kritériumainak meghatározását a Belügyminisztérium részéről. Úgy érzem, igazolja ezt az is, hogy a vitában több olyan észrevétel elhangzott, mely egyrészt ezeknek a feltételeknek az utólagos szűkítésére vonatkozó javaslatot tartalmazott, más oldalról pedig a Belügyminisztérium számára rótta fel hibául azt, hogy bizonyos feltételeket később állított fel, melyek korábban a közleményben nem lettek meghatározva. Én most a konkrétan felvetett esetekre nem kívánok kitérni. Mindenesetre meg fogjuk azonban vizsgálni azt, hogy valóban így voltak ezek, volt-e ilyen probléma, és remélem, hogy ezeket a félreértések kategóriájába lehet majd tenni. Végezetül köszönöm azokat az elismeréseket, melyek a Belügyminisztérium apparátusának munkájára vonatkoztak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók felszólalásaiban. Azt hiszem, a jövőben is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy tárgyilagosan és nem politikai hovatartozástól indíttatva döntsünk ezekben a kérdésekben, és azt kell mondanom, hogy ha csupán szakmai szempontok azok, amelyekben vitathatóak a mi döntéseink, akkor még mindig a kisebbik baj történik. Köszönöm szépen. (Taps.)