Balsai István (MDF)

1991. július 3.

DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslattal, amely nagyon rövid, de lényeges jogszabály- módosítást jelent, egy beszédes évszámnak megfelelő törvényhozási vagy nem is törvényhozási, hanem egy Elnöki Tanácsra bízott jogszabályt kívánunk felváltani, az 1957. évi 54. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, alkotmányt súlyosan sértő intézményt felváltó megoldásról van szó. Elég közismert, nem kívánom részletesen ismertetni, hogy miről szólt ez a bizonyos inkriminált tvr. Arról szólt, hogy magyar területen szovjet katonai személyek által bárkinek - magyar állampolgároknak vagy nem állampolgároknak, jogi személyeknek okozott károk megtérítésével kapcsolatban nem volt lehetőség a törvény rendes útjának, a szokásos kártérítési igényeknek bíróság előtti érvényesítésére, hanem egy vegyes bizottsági formában működtetett, lényegében szovjet és magyar részvétellel működő egyfokú nyilvánosságot és közvetlenséget, jogorvoslati lehetőséget kizáró módon elintézett ügyfajtaként kellett ezt kezelni, természetesen ebből következik az, hogy az alapvető minimumát is nélkülözte a kártérítési ügyek elbírálásakor szokásos jogalkalmazói gyakorlatnak. Az Alkotmánybíróság a múlt év decemberében hozott döntésében jogszerűen és helyesen határozatában rámutatott arra, hogy ez az alkotmányellenes helyzet felszámolandó, és a Kormányt, nevezetesen a honvédelmi minisztert felhívta, hogy egy magas szintű jogszabályt, tehát törvényt kezdeményezzen annak érdekében, hogy ez a helyzet az alkotmányos megoldásnak megfelelően kerüljön szabályozásra. Annál is aktuálisabb a jogszabály mielőbbi megalkotása a tisztelt Parlament által, mert június 30-ával az a bizonyos vegyes bizottság formálisan is befejezte a működését, nem lévén oka a vegyes bizottság működésének, ugyanakkor el nem bírált, illetve folyamatos ügyek is vannak ebben a körben. Természetesen a jogi helyzet jelenlegi állapota is indokolja a másfajta jogi szabályozást, fő ok természetesen az, hogy alkotmányellenes gyakorlatnak és jogintézménynek a felszámolását kell a tisztelt Országgyűlésnek az előterjesztett módon, álláspontom szerint aggálytalanul szabályozott módon megoldani. A törvényjavaslat igen tömören szabályozza, hogy milyen személyi és tárgyi hatálya van. Mindazok a kártérítésre jogosultak, tehát állampolgárok és nemcsak állampolgárok, akiknek az igényét akár jogalap, akár összegszerűség szempontjából részben vagy egészben elutasították, illetőleg akik menthető okból nem tudtak a bizottsághoz fordulni, a továbbiakban a polgári jog rendes és természetesen a bíróság előtti jogérvényesítés szabályai szerint erre jogosultak lennének, ezekre tekintettel kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)