Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Engedje meg, hogy kérdésére adandó válaszom elején leszögezzem azt, hogy a magyar Kormánynak határozott szándéka, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzék az Európai Szociális Chartához. Egész egyszerűen azért, mert létkérdés, és alapvető érdekünk egy olyan, a szociális alapintézményeket és alapjogokat garantáló rendszerhez való csatlakozás, mint a charta. E csatlakozási szándékunk bizonyítandó, reményeink szerint ez év októberében aláírásra kerül Torinóban a charta, amely aláírás még nem a ratifikálását jelenti természetszerűleg, hanem - mint utaltam rá - csatlakozási szándékunk kifejezésre juttatását. Látnunk kell azonban azt is, hogy bizonyos minimális előfeltételek szabottak a chartához való csatlakozáshoz. Engedje meg, hogy ezekből csupán egyet-kettőt említsek. Nevezetesen a charta hét kötelező alapcikkelyéből legalább ötöt magunkévá kell tegyünk ahhoz, hogy csatlakozhassunk. Ön kérdésében utalt arra, hogy melyek azok, amelyeket fontosnak tartunk. Ez az öt, amelyhez mindenképpen csatlakozni kívánunk, a munkához, a szervezkedés szabadságához, a kollektív alkuhoz, valamint a szociális biztonsághoz való jog garantálása, ezen túlmenően pedig a szociális és orvosi segítségre való jog garantálása. Ez lenne tehát az az öt alapcikkely, amelyet a minimális előfeltételek említenek. További minimális előfeltétel, hogy legalább tíz cikkelyt magunkévá kell tenni az említett chartából. Az előbb említett ötön túl további ötöt fakultatív jelleggel kívánunk felvenni. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi teendőink: a hatáskörrel rendelkező tárcák - így a Népjóléti Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium, amely tevékenységi köréből adódóan elsősorban érdekelt a kérdésben - az előkészületi munkákat, legalábbis azokat, amelyek az aláíráshoz szükségesek, elvégezték. Engedje meg, hogy a saját tárcám területéről megemlítsem azt a két alapvető törvényt, amely részben elfogadást nyert, a foglalkoztatási törvény, másrészt pedig a munka törvénykönyve, amely jelen pillanatban van előkészületben, normatíváit tekintve már ezzel az igényrendszerrel jelenítjük meg magát a normaszöveget is, éppen azért, hogy a későbbi ratifikálásnak ez akadálya ne legyen. Utaltam az októberre mint egyik dátumra, a csatlakozási szándékunkat tükröző aláírás dátumára. Megítélésünk szerint innen számítva kb. két-három év az, amíg a ratifikálás bekövetkezhet, hiszen ne feledjük, teljes jogrendszerünket végül is hozzá kell igazítani ezekhez a normákhoz. Az Európai Közösségnek a chartarészes tagállamai is azon az állásponton vannak, hogy a szándék kinyilatkoztatásától időben a két-három év egy reális időpont ahhoz, hogy a ratifikálás bekövetkezzék. Mindezek alapján kérem válaszom elfogadását. (Taps.)