Morvay István

1991. szeptember 2.

DR. MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés már hosszú ideje fekszik a Parlamentben, ennek a nyárnak a különböző aktualitásai több esetben a polgári védelemre irányították a figyelmet. Elég, ha megemlítem itt a moldvai árvízkárosultak megsegítésének az akcióját, amelynek lebonyolításában a polgári védelem jelentős erőkkel vett részt, vagy a balatoni angolnapusztulás kárelhárításában való tevékeny és igen költséges, nagy energiákat felemésztő tevékenységét. Engedjék meg, hogy a képviselő úr kérdésére az alábbiakat válaszoljam: Az állampolgárok biztonsága iránt érzett őszinte aggodalmát tükröző kérdésre örömmel válaszolok, mivel ez megfelelő alkalmat ad arra, hogy egyúttal választ adjak azokra a híresztelésekre is, amelyek a polgári védelem elsorvasztásával kapcsolatban lábrakaptak. Ilyesmiről ugyanis nincs szó. Tény viszont, hogy az úgynevezett polgári védelemről alkotott felfogásunkat át kell értékelni. Korábban ugyanis abból az alaptételből indultunk ki, hogy a két világrendszer közötti háborús konfliktus aligha kerülhető el, ezért a polgári védelem feladata a civil lakosságot és a gazdaságot sújtó háborús kárt minimálisra csökkenteni. Éppen ezért a polgári védelmi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium kebelében került megszervezésre. A rendszerváltás kapcsán ebbéli felfogásunk is megváltozott, és a polgári védelmet a Genfi Egyezményekben megfogalmazott feladatoknak megfelelően kívánjuk átalakítani. Az egyezmény 61. §-a szerint polgári védelem alatt értendő az olyan emberbaráti feladatok ellátása, amelyek a polgári lakosságnak a katasztrófák vagy az ellenségeskedések veszélyeitől való megóvására, valamint életben maradása feltételeinek biztosítására irányulnak. Ennek az elvnek az elfogadásával elsősorban a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem kerül előtérbe, melynek következtében a polgári védelem a múlt év óta a Belügyminisztérium irányítása alatt került megszervezésre. Ennek a szemléletváltásnak megfelelően magát a szervezetet és a feladatkört is át kell alakítani, melynek előmunkálatai megkezdődtek. A Kormány által kibocsátott nemzeti megújhodási program, a polgári védelem vagy talán helyesebb kifejezéssel a katasztrófavédelem magas szintű jogi szabályozását 1991. második felére, illetve az 1992. év elejére irányoztuk elő, vagyis már ez év második felében tárgyalásra alkalmas törvénytervezetet kívánunk benyújtani önök elé. A Belügyminisztériumot a Kormány kötelezte, hogy egyeztetett vélemény alapján ez év október 31-ig készítsük el az országos katasztrófaelhárítási rendszerre vonatkozó javaslatunkat. Ez az előterjesztés alkalmas lehet arra is, hogy a kérdéskör végső szabályozásáig kormányrendeletként szolgálja az egységes katasztrófaelhárítást. A kidolgozás alatt álló koncepciónak az a lényege, hogy az úgynevezett mikrokatasztrófák - járműbalesetek, tűzesetek - elhárítására elsősorban a tűzoltóságot kell alkalmassá tenni. Az egyes régiókat érintő katasztrófák elhárítására, amelyek viszonylag ritkák, nem nagy létszámú szervezetet kell működtetni, hanem olyan szervezési megoldást kell kialakítani, hogy megfelelően karbantartott tervek alapján a különböző elhárításba bevonható szervek, polgári szervek kellő időben és hatékonysággal fel tudjanak lépni. Ezeknek a regionális szervezési megoldásoknak szükség esetén egymásba kapcsolódóan országos katasztrófaelhárítási tervvé kell összeállniuk. Ami a katasztrófaelhárítás anyagi ellátásának biztosítását illeti, tájékoztatom a képviselő urat, hogy 1991-ben közel egymilliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a működtetésre elégséges, fejlesztésre azonban kevés. Az előbbiekben említett szabályozás és koncepció készítésével egyidejűleg azonban már folyik a tárcánál az idevonatkozó 1992. évi költségek tervezése. Ennek során bizonyos prioritásokat kívánunk adni ennek a területnek, és elképzeléseink szerint mintegy másfél milliárd forintnyi összeg kellene ahhoz, hogy a fejlesztésben megnyugtató módon továbbléphessünk. Ami kérdésének harmadik részét, vagyis a propagandát illeti, szintén lépni kívánunk, és a munkálatok előrehaladtáról a sajtó útján folyamatosan tájékoztatást fogunk adni. Tudatosítani szeretnénk, hogy csupán állami eszközökkel a feladat magas szinten nem oldható meg, szükség van az állampolgárok, a különböző társadalmi szerveződések, karitatív szervek, az önkormányzatok és a gazdálkodó szervek aktív közreműködésére is. Ennek elérése érdekében széles körű tájékoztatást tervezünk, ennek első lépéseként utasítottuk a polgári védelem országos parancsnokságát, hogy a polgári védelem reformjával és a katasztrófaelhárítás megszervezésével összefüggésben több informatív tájékoztató anyagot adjon ki, a jelenlegi kiadványokon túl újabb anyagokkal segítse a lakosság jobb tájékoztatását. A lakosság és a tanulóifjúság körében végzendő felvilágosító munkát segíti a néhány hete megalakult Polgári Védelmi Szövetség is. Tisztelt Képviselő Úr! Kérem válaszom szíves elfogadását.