Derdák Tibor (SZDSZ)

1991. szeptember 9.

DERDÁK TIBOR (SZDSZ): Akkor engedjenek meg még egy színes történetet, bár ez nem olyan nagyon színes+ (Közbeszólások.) Velem az történt egész konkrétan, hogy Nagyváradon úgy alakult, hogy nem tudtam autóval hazajönni, vonattal kellett hazajönnöm. Ott, természetesen fordítva, ugyanígy van: dollárban kívánták tőlem a jegyet, amire én nem készültem. A határállomásnál, amikor megvizsgálták mindenemet+ Bocsánat! A lényeg: nem vettem jegyet. (Derültség.) Nem tudtam jegyet venni, hiszen nem volt nálam dollár, és mégis, ugye egy parlamenti képviselő ne bukjon le a feketepiacon, hogy dollározik+ Ezért kimentem a nagyváradi pályaudvarra, ahol kértem Episcopia Bihorului állomásig jegyet+ (Közbeszólások: Mondd magyarul! Biharpüspöki!)+ Én azért említem itt románul, bár már fordítják nekem magyarra, mert ott is románul mondtam, megpróbáltam románnak álcázni magam, mert sejtettem, hogy ha magyarnak néznek, akkor nem adnak - így sem adtak. (Derültség.) Nagyváradról a belföldi járatra nem adtak, mert sejtették, hogy ilyen problémával küszködöm, és akkor majd megfognak. Meg is fogtak, le is akartak szállítani, akkor én mondtam, hogy nem szállok le - látták, hogy én egy ilyen határozott ember vagyok, és kerestek maguknak más áldozatokat, akiket le lehet szállítani. (Derültség.) Itt az folyik, ugyebár, hogy magyar állampolgárok lehetetlen helyzetbe kerülnek külföldön; az folyik, hogy a feketepiacot tulajdonképpen eltartjuk; az folyik, hogy a forintot rossz hírbe hozzuk azok előtt, akik jóhiszeműen átváltják a külföldi pénzüket forintra, és szeretnék itt elkölteni. Addig, amíg ez a helyzet nem változik meg, ezt a választ én nem tudom elfogadni. (Zaj, mozgás a jobb oldalon.) Kérem, hogy vizsgálják meg a lehetőségét+ (Zaj.)