Kis Zoltán (SZDSZ)

1991. szeptember 9.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Urak! Örömmel jelenthetem, hogy kis hazánkban megvalósult a szabad piacgazdaság - már ami az utcákon folyó tevékenységet illeti. Elég kimenni itt a térre, és láthatjuk az egymás mellett szépen megférő teflonsütőt, a nejloninget, a cigarettákat, és újabban cukorkaárusok is kínálják portékájukat. (Közbeszólások a jobb oldalról: Demszky!) Bocsánat, ha engednék, hogy folytassam, akkor esetleg nagyobb hatáskörben is gondolkodhatnánk - vagy inkább hatósugárban - mint Budapest, mert nem biztos, hogy ez csak egy, ahogy önök aposztrofálják, a polgármester úr személyére vezethető vissza. Ezek a piacok teljesen ellenőrizhetetlenül, a vámszabályok megkerülésével működnek. Ennek központi intézkedési rendszere, ha jól tudom, szabályozott - legalábbis ami a vámmentes áruk értékesítését és vásárlását illeti. Emellett a versenysemlegesség is, úgy gondolom, némiképpen sérelmet szenved akkor, amikor olyan kereskedőkkel állunk szemben, akik adót fizetnek, akik helyiségbért fizetnek, akik számlaadásra kötelezettek, társadalombiztosítási járulékkal terheltek; - és emellet működik egy olyan piac, amely gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, és a behozott, jórészt silány termékek mellett olyanok is megjelennek, amelyek jelenléte, úgy gondolom, nem kívánatos ebben az országban: gondolok itt a fegyverekre, az esetleges gázspray-kre, és félő, hogy ez még a kábítószerpiacnak is melegágya lehet. Nem arról van szó, hogy a kispénzű vásárlókat, akik esetleg ilyen termékekhez másutt nem jutnak hozzá, sújtani kellene, hanem talán azt a rendszert, azt a kategóriát kellene megtalálni, ahol minden fizetőképes állampolgár a zsebének és a pénztárcájának megfelelően juthat áruféleségekhez. A zúgolódás érthető, és egy kis kárörvendést látok az önök arcán, de úgy gondolom, ebben az országban nemcsak szabad demokrata polgármesterek léteznek; szép számmal vannak függetlenek és a kormánypárthoz tartozók is, és ezt ők országos és kormányszintű segítség nélkül nem tudják megoldani. Ez nem egy lokális probléma tehát, és ennek ilyen értelmezése egy kicsit értetlenséggel tölt el engem az önök részéről, és azt hiszem, minősíti is a kaján megjegyzéseket. Kérdezem ezek után a tisztelt miniszter urakat, terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek megfelelő szabályozottsági körben biztosítják - az esélyegyenlőség megteremtése mellett - olyan kereskedelmi tevékenység létrehozását, amelyben kispénzű állampolgárok is jó minőségű, ellenőrzött áruhoz juthatnak anélkül, hogy vásárlás közben az esetleg felbukkanó rendőrtől vagy közterület-felügyelőtől kellene tartaniuk. Köszönöm.(Taps a bal oldalon.)