Szigethy István (SZDSZ)

1991. szeptember 9.

DR. SZIGETHY ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr már említette, hogy a közjegyzői törvény megalkotása során az alkotmányügyi bizottságban a kivételes eljárás folyamán nagyon aktív, nagyon termékeny együttműködés alakult ki a pártok és a Kormány között. Tulajdonképpen alapkérdésekben, elvi kérdésekben a 6 párt megjelent képviselői, illetőleg a Kormány képviselői között lényeges eltérés nem volt. Ebből adódott, hogy a bizottsági munka túlnyomórészt valóban azt a célt szolgálhatta, hogy a törvény minél jobban, technikailag minél inkább megfeleljen a jogszabály követelményeinek. Összesen 107 módosítási indítvány érkezett a bizottság elé, amelyeket természetesen a bizottság megtárgyalt. A Kormány ezeknek jelentős részével egyetértett, ennek eredményeként a bizottsági jelentésben 57 olyan módosító indítvány olvasható, amely megkapta a legalább 330s támogatottságot, - tehát amelyekről szavaznunk kell - és ezek közül 48 megkapta a bizottsági támogatást is, tehát viszonylag nagy szám. Hangsúlyoznom kell, hogy a bizottságon belül tulajdonképpen elvi kérdésekben nem volt ütközés, néhány részletkérdésben a bizottság egységes álláspontja valamivel nagyobb autonómiát kívánt biztosítani a közjegyzői szervezetek számára, mint a Kormány eredeti előterjesztése. Ezek azonban nem túlzottan lényeges kérdések, röviden ezt szeretném megemlíteni. Az egyik csomag Dávid Ibolyának, az MDF részéről előterjesztett módosítási indítványcsomagja volt, amelyben a közjegyzőhelyetteseknek a munkakörét, munkabérét nagyobb szabadsággal szerette volna szabályozni, mint az eredeti előterjesztés. A másik ilyen csomag pedig a közjegyzők helyettesítésének a kérdése volt, ahol az eredeti előterjesztés szerint a megyei bíróság elnöke jelöli ki a helyetteseket, a bizottságban előadott különböző álláspontok szerint viszont nagyobb mértékben olyan javaslat volt - bár ez nem kapta meg ott a többséget -, hogy itt is az autonómiának megfelelően a közjegyzői szervezet jelöljön helyettest. Hangsúlyozom: ezek nem lényeges kérdések, a lényeges kérdésekben a bizottság és a Kormány álláspontja egyezett, úgyhogy nagy valószínűség szerint a törvény mindenképpen jobb változatban kerül a Magyar Közlönybe, mint ahogy eredetileg a Parlament elé került előterjesztésre. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy az Alkotmány 50. § (4) bekezdésére tekintettel a bizottság egyhangúlag megállapította, hogy két rendelkezésnél, a 184. szakasz b) és c) pontjánál kétharmados szavazásra van szükség, ezért az alkotmányügyi bizottság indítványozza, hogy ennél a két rendelkezésnél - a vita, illetőleg a szavazás végén - a Parlament elkülönítetten szavazzon, hogy ennél külön meg lehessen állapítani a kétharmados szavazati arányt. Végezetül megjegyzem, hogy a mostani felszólalásom kimondottan a bizottság álláspontjának az ismertetése volt, a vita keretében az SZDSZ álláspontját még külön ismertetni fogom. Köszönöm szépen. (Taps.)