Nádori László (SZDSZ)

1991. szeptember 16.

NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mindjárt a végén kezdem. Én nagyon jól tudom, hogy a fűzfői uszodát ki építtette és miért, és én tiltakoztam annak idején a magam szerény kereteivel, hogy ezen a pénzen két tanuszodát lehetett volna építeni. Sajnos, nem azt építettek. Ez az uszoda azonban most 10 község iskoláinak az ellátását biztosítja+ (taps az SZDSZ soraiból) ,+amely 10 községnek nem lesz uszodája, ha a fűzfői uszoda bezár. Ez az egyik. A másik: nem is vonatkozik az interpelláció másra, csak a tanuszodákra. Ezek az egyéb uszodai példák sajnos a fürdőkultúra rovására mennek, ha becsuknak, de nem kötelező iskolai, oktatási kérdés. Tehát elsősorban erre koncentráltam. Azért szeretném felolvasni a Pest megyei faxot, amely megpróbál javaslatot tenni a megoldásra. Ezen tanuszodák nagy része az iskolák területén van, így bérbeadásuk nem lehetséges, mert a vállalkozók vendéglátó egységekkel kívánták bővíteni. Olyan elképzelés is volt, hogy szexmasszázs-szalont akartak kialakítani az uszoda mellett. (Zaj, mozgás.) Szóval, a szegény ember vízzel főz kétségtelenül, de azért szexmasszázs-szalon az egészséges utódokért, ez a kettő azért nem vág össze. (Derültség.) Igaza van miniszter úrnak, hogy csak átmeneti megoldásról lehet szó. Én sem gondolok másra. Az önkormányzatok előbb-utóbb el tudják vállani ezeket a költségeket, azonban csőstül estek rájuk ezek a költségek és képtelenek elvállalni. Vannak jó példák is: Bonyhád, Simontornya. Azt mondták, hogy az utolsó fillérjük is az uszodára megy, hogy a gyerekek mehessenek úszni. Tehát én azt kérem a miniszter úrtól, hogy abból az összegből, amit nem kértek; most bocsásson meg azoknak az önkormányzatoknak, akik elfeledkeztek erről, és inkább a gyerekek érdekeit nézzük és hagyjuk megpályázni azt a pénz olyan önkormányzatok részéről, ahol becsukás előtt állnak az uszodák. Amennyiben így gondolja a pénzügyminiszter úr, akkor a válaszát elfogadom.