Gergátz Elemér

1991. szeptember 16.

DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban megszokottá válik, hogy kedd délutánonként a képviselő urak interpellálnak a Kormány tagjaihoz, kérdéseket tesznek fel, és hogy a földművelési tárca súlyánál fogva aránytalanul több kérdést kap. Én ezt természetes dolognak tartom. Úgy gondolom azonban, hogy ha a képviselő úr által sugalltakat a tárca vagy a Kormány élesen bevezetné, lenne olyan képviselőcsoport, amely a tervgazdaság visszatérését, a Kormány centralizáló magatartását, a piaci törvényszerűségekbe való indokolatlan beavatkozást emlegetne. Ez még akkor is így lenne, ha az ön által fevetettek kizárólag az állami élelmiszeripari vállalatokat érintenék, ez a kör azonban sokkal szélesebb. Még mielőtt konkrét kérdéseire válaszolnék, a kül- és belpiaci fizetőképes kereslet csökkenésén túl elmondanék néhány körülményt, amely a jelenlegi áldatlan helyzetet eredményezte. Az egyik dolog, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelésben jelentős relatív túltermelés jelentkezett. Másodszor: az élelmiszer-gazdaság inflációs rátája 15-20%-kal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, az élelmiszer-feldolgozás állami szektorának I. félévi eremdénye a mérlegadatok alapján 9,2 milliárd forinttal csökkent, az agrárolló tovább nyílt, így egy év alatt a felvásárlási árak 3-5%-kal, az élelmiszerek termelői és fogyasztói árai 20%-kal, de a termelési költségek 45-50%-kal emelkedtek. Az élelmiszeripari vállalatok finanszírozási gondokkal küzdenek, és ez is tény sajnos: a hitelállományok sokszor meghaladják a vállalatok vagyonának értékét. 1990. első félévéhez képest, csak ebben az ágazatban mintegy 70%-kal, 5 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány. A hitelkamatok az előző évihez képest nominálértékben is emelkedtek, az előző évit 15-20%-kal múlják felül. Mint az eddig elmondottakból is következik, az élelmiszeripari felvásárlók és feldolgozók nincsenek abban a helyzetben, hogy minden követelést azonnal teljesíthessenek. A prompt-inkasszó rendszere mind a felvásárlásban, mind az értékesítésben, még az exportoldalon is megszűnt. Magam is el tudom képzelni, hogy egyes esetekben a felvásárló szervezet részéről visszaélés történik. Ezen esetek nem tartoznak közvetlenül a minisztérium hatáskörébe, ezekről a Versenyhivatal hivatott dönteni. Az ön által felvetett problémakör megoldására az ágazat privatizációjának és struktúrájának átalakítása ad módot és reményt. Ugyanúgy segítség lesz a terméktanácsok létrejötte, főképp pedig az agrárpiaci rendtartás rendszerének bevezetése. Ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Ezért a minisztérium szervezetében létrehoztuk az agrár-rendtartási, pénzintézeti és vállalkozás-fejlesztési főosztályokat, amelyek fő feladata a piaci feltételek megteremtéséhez szükséges igazgatási keret létrehozása. A termelésbiztonságot az irányárak stabilizálásával, korrekt szerződéses rendszer bevezetésével lehet csak megteremteni, ahol az ön által felvetett mikor, hol, mennyi kérdések mellett rögzítik a milyen minőségben, mennyiért kérdésekre adott válaszokat is. A termelők, felvásárlók, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók érdekegyeztetésének jogi kereteit az agrárpiaci rendtartási törvény téziseiben rögzítettük. Remélem, néhány hét múlva a törvénytervezet önök elé kerül, és igenlő szavazatukkal segítik e fontos problémakör megnyugtató megoldását. Mi valahogy ezekkel a piaci körülményekhez igazodó, azokat igenlő és segítő szabályozással próbáljuk ezt a témakört megoldani. Köszönöm figyelmüket.