Palotás János (MDF)

1991. szeptember 22.

PALOTÁS JÁNOS (MDF): Köszönöm, elnök úr. Miután az előttem felszólaló, hozzászóló képviselőtársaim vitathatatlanul a legtöbb érvet elmondták, így módom van rövidre fogni a hozzászólásomat, tehát néhány általánosságot és egy konkrétumot mégis nagyon fontosnak tartok kiemelni. Általánosságban hozzá kell tennem, mint talán egy lényeges változást -, bár szakmailag sokan vitatják, hogy jó irányú-e -, a törvénytervezet kétségtelenül váltást jelez ahhoz a korábban éveken át hangoztatott törvényhozói szándékhoz képest, hogy távlati cél a lakossági és a vállalkozói pénzügyek fokozatos közelítése és időbeli összeolvasztása. Itt most a törvénytervezetben egy igen jelentős szétválasztásnak lehetünk tanúi. A törvénytervezet hiányosságai között kell megfogalmaznom, és úgy gondolom, hogy már nem igazán javítható, de talán szakmailag akkora károkat mégse okoz, hogy továbbra sem fogalmazza meg pontosan - részben szerkesztési, részben fogalmazási hiányosságok miatt - az egyes pénzintézeti típusok különbözőségét. Szembetűnő az úgynevezett pénzügyi vállalkozói tevékenység pontatlan meghatározása. Ami azért tragikus, mert ebben hihetetlen lehetőségek rejlenek: tehát egyrészt magának a vállalkozói tevékenységnek adna egy jogbiztonságot egy sokkal korrektebb meghatározás, másrészt viszont biztos, hogy sok támadás fogja érni ezt a területet, hogy az egyébként szigorú követelményeknek megfelelő tevékenységet - pénzintézeti tevékenységet - lazább értelmezésben időnként a vállalkozói tevékenység keretében azért elég jól el lehet majdan végezni. Hát a vállalkozás szabadságában ez sokunknak azért kedvező, de úgy gondolom, a jogbiztonság még kedvezőbb lett volna. A jogszabály a pénzintézetek átfogó szabályozására törekszik, nem tisztázza azonban annak kapcsolatát azokkal a hatályos jogszabályokkal, vagy nem kellően tisztázza, amelyek a pénzintézetekre az előbbi körben előírásokat tartalmaznak: így nincs meg a kellő összhang sem a társasági törvénnyel, sem a pénzforgalomról, bankhitelről szóló kormányrendeletekkel, a számlavezetési hatáskörökről és a számlavezetésről szóló rendelkezésekkel. Ugyanakkor egy ilyen magas szintű törvényi szabályozásban túl sok az alacsonyabb rendű jogszabály lehetőségére való utalás. Ez ebben a pillanatban nem látszik, hogy mekkora károkat fog okozni, de hát a tapasztalataink ilyen területen nem a legjobbak. Én szeretném azt hiszem megerősíteni a Békesi László által elmondottakból mindenképpen, hogy a Bankfelügyelet a tervezetben túl széles jogkört kap, igen fontos kérdésekben a Bankfelügyelet vezetője dönt anélkül, hogy a törvény a döntés feltételeinek szempontjait meghatározná. Ez például az átmenetben jól szabályozott pénzintézeti kintlevőségek példáján is igaz, utána túl sok benne a szubjektivizmus. Ez az elégtelen törvényi szabályozás egy alulfejlett pénzügyi infrastruktúra mellett veszélyes szubjektivizmust tesz lehetővé. A Bankfelügyelet megnövelt és indokolatlan adatigénye viszont szükségszerűen a pénzintézeteknél az apparátusok felduzzasztását fogja eredményezni. A konkrétum, amihez egyébként törvénymódosítási javaslatot is tettem, talán mégis az én megítélésem szerint a legfontosabb. A javaslat szigorító elképzelései helyett, amely a mai egymilliárd forintról a kereskedelmi bankok esetében kétmilliárd forintra emeli fel a kereskedelmi bank alapításának minimális befektetési igényét, a magyar gazdaság áttörési pontjaival, valamint a közös piaci törvénycikkelyek vonatkozó előírásaival összhangban, nevesítve a pontos előírást módosító indítványomban, kétmilliárd forint helyett ötmillió ECU-nek - amit a közös piaci ajánlás tartalmaz - megfelelő 500 millió forintban javaslom meghatározni ezt az alaptőkét, kereskedelmibank-alapítás minimális befektetésigényét. Érthetetlen, hogy egy pénzügyi központ szerepkörre esélyes ország miért állít lehetőségei elé önmaga önszántából óriási gátrendszereket. Bár ebbe a gátrendszerbe tartozik szerintem a banktörvényen belül a jegybank törvényen belüli hihetetlen sok kisajátított jegybanki jogosítvány, amely egy függetlenített jegybank esetében már nem indokolt, tehát meg kellett volna szabadítani ezektől a túlzott jogköreitől, utána a függetlenítése egyébként szerintem is támogatandó. De hát idetartoznak a bankfelügyelet túlzott és az önkényességnek is teret adó, teret engedő lehetőségei. Mégegyszer szeretném befejező mondatban hangsúlyozni képviselőtársaimnak, hogy alakulófélben van egy egységes európai gazdaság, ahol egy nyugat-európai gazdasághoz Kelet-Közép-Európa csatlakozik. Én úgy gondolom, nincs vita, hogy itt nekünk egy óriási lehetőségként kínálkozik az ország földrajzi helyzete, kultúrája, oktatási szintje, politikája stb. kapcsán, hogy ebben mi egy gazdasági csomópontot foglaljunk el. Ennek a csomópontnak értelemszerű része, hogy a pénzvilágnak egy új meghatározott csomópontjává váljon, ahonnan a pénzintézetek tovább tudnak mozogni, a gazdaságnak ebben a régiójában a lábukat el tudják helyezni. Érthetetlen egy ilyen esetben számunkra szigorúbb előírást adni a bankalapítás, a pénzintézetek megjelenésére, mint amit Európa egyéb területein egy közös piaci ajánlásként tesznek. Én úgy gondolom, ha valóban csatlakozni akarunk egy egyesített Európához, és most nemcsak politikailag, hanem tényleg rövid távon gondoljuk úgy, hogy ennek megfelelő törvényeket alkotunk, tegyük már ma is magunk számára kötelezővé, hogy nem hozunk olyan törvényeket, amelyekkel kapcsolatban a csatlakozásnál feltételként fog megjelenni, hogy változtassuk meg. De még, és ez a törvény ma Magyarországra egyértelműen ötmillió ECU, azaz egy 450-500 millió forintos alaptőkét írna elő, a közös piaci országokra ez kötelező jellegű. Ha a hátralévő néhány évet, remélem, minél kevesebbet, e társulásig ki akarjuk használni, akkor mondjuk ki, hogy 300 millióval lehet Magyarországon pénzintézetet kereskedelmi tevékenységre alapítani, hiszen az a célunk, hogy ebben az időben még jobban idecsábítsuk a pénzintézeteket, hogy innen lássák el azt a pénzügyi szerepkört. Ellentétes irányú döntéseket hozni csak a jelenlegi helyzetnek a monopolizálása, én úgy gondolom, hogy nem átgondolt. A javaslattevők indokait nem ismerem, mert szakmai igazán nem lehet, de hogy nem ismerik, hogy milyen irányba fog haladni a magyar gazdaság a következő években, az nagyon valószínű. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)