Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat úgy terjedt el valahogy a köztudatban, mint a bíróságok vezetőinek pályáztatását lehetővé tevő törvénymódosítás, és nagyon sokan azért várnak erre a törvényre, mert úgy érzik, hogy ezzel válnak lehetővé a bírósági szervezeten belül a személycserék, hogy ennek a törvénynek a hatására ott, ahol szükséges, lecserélődhetnek a vezetők, s ott, ahol beváltak, meg fogják őket erősíteni. Tény, hogy a törvényjavaslatban ez is benne van. Igaz, hogy ez a javaslat lehetővé teszi azt, hogy a bírói karon belül a bizonytalanság érzése belátható idő alatt oldódjon, és az újonnan kinevezett vezetők legitimitásuk biztos tudatában és nyugodtan tehessék a dolgukat. Nem véletlenül tárgyaljuk egy időben ezt a törvényt az ügyészségről szóló törvény módosításával együtt. Azonban addig, amíg az ügyészségről szóló törvény módosításáról szóló javaslat csak és kizárólag a pályázati rendszer bevezetését tartalmazza, a bírósági szervezeti törvény módosítása során, mint ahogy azt az előbbiekben az igazságügy-miniszter úr említette, lényegesen többről van szó. Ez a több nem más, mint az Alkotmány 50. §-ának (3) bekezdésében kimondott bírói függetlenség intézményes garanciáinak a teljessé tétele. Mire alapozom ezt az állításomat? Először is: Hadd említsem azt, ami miatt ez a javaslat ismertté vált. Bevezeti a bíróságok vezetői vonatkozásában a pályázati rendszert. De e rendszer keretében bárki is legyen a kinevező - a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az igazságügy-miniszter vagy a megyei bíróság elnöke -, a különböző, részben e törvénnyel létrehozott, részben már működő bírói testületeknek döntő szava van a kinevezéseknél. Egyetértésük nélkül- és ez a magyar jogi nyelvben a vétójogot jelenti - nem lehet vezetői pozícióra pályázó alkalmasságáról dönteni, és nem lehet kinevezésére javaslatot tenni. Másodszor: Az ENSZ által készített Független Igazságszolgáltatás Egyetemes Nyilatkozatának a tervezetében foglaltakhoz viszonyítva az ott megkívántaknál nagyobb mértékben csökkenti az igazságügy-miniszter jogkörét a bíróvá történő kinevezésekkor. A nyilatkozattervezet szerint ugyanis a végrehajtó hatalomnak a kinevezéseknél ki kell kérnie a bírák, illetve a bírói testületek véleményét. A Kormány javaslata szerint - ezzel szemben - az igazságügy- miniszter a bíró kinevezésére csak a megyei bíróság elnökének a bírói tanács egyetértésével tett javaslata alapján tehet előterjesztést, tehát bírói testületnek e körben a nyilatkozatban megkívántakkal ellentétben nem pusztán véleményezési joga van, hanem vétójoga. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy európai demokratikus országban még arra is van példa, hogy igazságügy-miniszternek kinevezési joga van. Ez persze nem általános gyakorlat, de az igen, hogy az igazságügy-miniszternek a kinevezésekbe valamiféle beleszólási joga van. Harmadszor: A javaslat a bírósági szervezeten belül különválasztja az ítélkezés elvi irányításából eredő, az ítélkezés tartalmi elemeit érintő feladatokat a bíróságok igazgatásától. Teszi ezt azzal, hogy a megyei bíróságok elnökeinek hatáskörét az igazgatási feladatok ellátására korlátozza. Eddig a megyei bíróságok elnökei a területükön lévő bíróságok általános működése felett gyakoroltak felügyeletet. E javaslat szerint hatáskörük a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, a munkarend meghatározására, az eljárási és ügyviteli szabályok betartására, a pénzügyi, gazdasági tevékenység irányítására, tehát igazgatási jellegű feladatokra korlátozódik. Az ítélkezési gyakorlat kialakítása és ennek egységessége feletti őrködés, vagyis a bíróságok érdemi működésének kontrollja bírói testületekre, a kollégiumokra tartozik. Ezzel tulajdonképpen már el is jutottam a negyedik olyan változtatáshoz, amely megítélésem szerint szintén a bírói függetlenség intézményes garanciái közé tartozik. Ez pedig a különböző szintű és jogosítványú önkormányzati jogokkal rendelkező bírói testületek létrehozása, illetve a meglévők megerősítése. Ezek a testületek a megyei és bírói értekezlet, a kollégium és a megyei, illetve fővárosi bírói tanács. Ezeknek a testületeknek - engedjék meg, hogy ne részletezzem, melyiknek milyen, de - számos nagyon komoly jogosítványuk van, gyakran döntési joguk az igazgatásban, a bírói gyakorlat, vagyis az egységes jogalkalmazás kialakításában, a kinevezéseknél és a fegyelmi ügyek elbírálásában. A fegyelmi ügyek elbírálására vonatkozó szabályozás jelenti egyébként a következő, ötödik pontot. A bírák fegyelmi felelősségre vonásának szabályait eddig alapvetően az 1/1973. NET-határozat tartalmazta. Ez a NET-határozat szabad kezet adott az igazságügy-miniszternek a fegyelmi eljárást lefolytató személyek kijelölésére, viszont elfelejtett lehetőséget adni a fegyelmi tanács bírói tisztségből való felmentést kimondó határozata elleni fellebbezésre meg a fegyelmi alá vont bíró jogi képviseletére, és ezen kívül még számos egyéb sebből is vérzik. Ezzel szemben a Kormány javaslata pontosan szabályozza a fegyelmi eljárást - és most már törvényben -, a fegyelmi bíróság megválasztását bírói testületre bízza, és biztosítja a fegyelmi eljárás alá vont személy jogait. A fegyelmi eljárás szabályait egyébként egy ponton szeretnénk megváltoztatni. A javaslat 19. §-a a bírósági szervezeti törvény új 67/E §-ának (3) bekezdésében, az új eljárás kezdeményezésénél a munkajogi szabályok alkalmazását írná elő. Ehelyett, tekintettel arra, hogy új Munka Törvénykönyve készül, a következő szöveget javasoljuk: "A bíró terhére új eljárás kezdeményezésének csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.+ Összefoglalva az a véleményem, hogy ez a javaslat egy nagyon fontos lépés az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerének átalakításában, és a bírói függetlenség garanciájának teljessé tételét szolgálja. Ezért javaslom az Országgyűlésnek, hogy az esetleg szükséges módosítással szavazza meg ezt a törvényt, lehetőleg minél hamarabb, hogy a bírák minél hamarabb élhessenek önkormányzati jogosítványaikkal, és minél hamarabb megszűnjék a bírói szervezeten belül az a bizonytalanság, amely a pályázatok el nem fogadása miatt eddig kialakult. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)