Lukács Tamás (KDNP)

1991. szeptember 29.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végső soron egy régen benyújtott törvény általános vitájában az várható el, hogy azokat az általános és koncepcionális elveket fogalmazzuk meg, majd azoknak kritikáját, amiken a törvényjavaslat tárgyalása megkezdődhet. Szívesen válaszolnék most a legnagyobb ellenzéki párt kérdésfeltevésére - amennyiben a törvénnyel kapcsolatban kérdést tett volna fel. A legnagyobb ellenzéki párt képviselője valamifajta vitát ajánlott a pártok között, hogy hozzunk létre egy törvényt, egy ideális törvényt - amellyel ugyan még nem találkoztam -, vagy nem tartotta méltónak a tisztelt Házat, hogy konkrét kifogásait előterjessze, vagy pedig egy pártok közötti megállapodásra tartogatja. Úgy gondolom, a parlamenti demokrácia egyik alapszabálya, hogy a vitának, a konkrét vitának igenis, a tisztelt Ház előtt kell folynia, és nagyon megtisztel a legnagyobb ellenzéki párt, amennyiben konkrét megoldási javaslatait jelen törvény vitája során előterjeszti. Általánosságban kifogásolta a legnagyobb ellenzéki párt, hogy az igazságügy-miniszternek valamifajta jogköre mégis csak van a bíróságokkal kapcsolatban. Igaz, nem állította, hogy ez azonos lenne a korábbi jogkörrel; igaz, nem állított fel egy másik alternatívát, hogy vajon miképpen próbálja megosztani, hogy a hatalmi ágak megosztásának elvébe beleférjen, de ugyanakkor, amikor a végrehajtó hatalomban az igazságügy-minisztert felelőssé teszi - hiszen felelős Kormány működik -, azok a jogosítványai meglegyenek az igazságügy-miniszternek. Kiváncsian várom ennek az ellentmondásnak a feloldását, kiváncsian várom, miként próbálja ezeket a jogköröket telepíteni módosító javaslataiban a legnagyobb ellenzéki párt. Ezek után én úgy gondolom, visszatérhetünk most már konkrétan és koncepcionális kérdésekben arra a törvényre, amit kötelességünk tárgyalni. Ez, nem vitásan, azon az elven áll, hogy az államhatalmi ágak szétválasztásának, a bírói függetlenség jobb szavatolásának olyan intézményes garanciákat adjon, és olyan újszerű megoldási kísérleteket - miként az indokolása fogalmaz -, amelyek ezeket a célokat szolgálják. Meggyőződésem azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság tisztelt elnökének most fölvetett problémáit nem fogja ez a törvény megoldani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy legalább a jogi garanciák oldaláról bizonyos, kellő előrelépés történjen. A bíróságok túlterhelése, az anyagi garanciák kiépítése, azt hiszem, ilyen leterheltség mellett egy hosszabb folyamat. Azonban nyilván, hogy a jogelmélet területén dolgozók kifogásolhatták az elmúlt idők bírósági vagy ügyészségi munkáját. Hadd említsem meg, hogy az állítólagos vagy vélt törvénysértések mégsem voltak olyan gyakoriak - legalábbis a gyakorló jogászok ezt oly mértékben nem érezték. Kétségtelen tény, hogy a jogszabályoknak a vizsgálata során nem találni olyan jogszabályokat, amelyek arra inspirálták volna a bírókat, hogy ne független döntéseket hozzanak, de hát, különböző karakterű emberek mindig lesznek és voltak, különböző karakterű emberek befolyásolhatók esetleg, és éppen a jogi garanciáknak a rendszerét kell kiépíteni, hogy intézményes módon ezeknek ellen tudjon állni. Én úgy érzem, hogy - legalábbis szándékaiban - ez a törvénytervezet ennek a törekvésnek megfelel. A vita igényével és a vitát indítandó, tennék fel koncepcionális kérdéseket; egyetértek az igazságügy-miniszter úrral, hogy valóban megengedhetetlen, hogy mindenfajta alacsony és szétszórt jogszabályokban jelenjék meg a bírói felelősség kérdése. Azonban úgy érzem, hogy lehetséges, hogy egy kicsit átestünk talán a ló túlsó oldalára. Ez egy magyar szokás, nem hiba, de fölvetem annak a lehetőségét, hogy a részletkérdések túldimenzionálása megjelenik a törvényben. Lehetséges megoldásnak tartom, hogy a bírók fegyelmi és anyagi felelősségének kérdésében a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára, az igazságügy-miniszternek ellenjegyzésével - lehet, hogy ez nem túlzott népszerű lesz a patkó túlsó oldalán fordulóknak - a köztársaság elnöke tegye közzé a Magyar Közlönyben. Én úgy gondolom, hogy - egy ilyen törvénynek a túlszabályozottságát elkerülendő - lehetséges, hogy egy egységes szerkezetben a fegyelmi szabályzatnak ilyenfajta közzététele a törvényességi garanciáknak is eleget tesz, ugyanakkor nem jelentkezik a részletkérdések túldimenzionálása ebben a törvényben. A másik fontos koncepcionális kérdés, amelyre - gondolom a módosító javaslatok során - visszatérhetünk, az önkormányzati szervek kérdése a bíróságok munkájában és az az irányban való elmozdulás. Én úgy érzem, ahogy a törvény fogalmazott: kísérleti jelleggel teszi ezt. A módosító javaslatok során bátrabb kísérletre szeretném ösztökélni képviselőtársaimat és a szakértőket. Fölvetendő kérdés tudniillik az országos bírói tanács létrehozása - egy logikai rendnek a megtörését látom tudniillik, hogy a megyében létrejön a bírósági tanács és az országos bírói tanács nem jön létre. Nem látom azt a logikai rendet, amely ezt a logikai törést indokolhatná. Ezt is a megvitatás igényével terjesztem a tisztelt Ház elé. A harmadik és egyik nagyon lényeges kérdés - mert úgy gondolom, hogy képviselőtársaim abban mindnyájan egyetértenek -, hogy jogállamiságról csak akkor beszélhetünk, ha valóban a bírói függetlenséget jogi és anyagi garanciákkal látjuk el. A jogi és anyagi garanciáknak ide tartozó része a bíráknak mint egyéneknek a megítélésében csak az lehet, ha a bíró, valaki, ezt a hivatást választja, akkor igenis, joga van tudnia, hogy milyen karrierre, milyen előmenetelre, milyen feltételekkel számíthat. Ebben pedig tisztességes és egyértelmű rendszert kell teremteni. Azáltal - és csatlakozom Kutrucz Katalin képviselőtársnőmhöz -, hogy a pályázati rendszert általánossá teszi a jogszabály, én úgy érzem, hogy ennek az alapfeltételnek eleget tesz. Ezekkel a megjegyzésekkel és ezekkel az észrevételekkel, amelyek nyilván módosító indítványunkban és módosító javaslatainkban jelentkezni fognak, én a tisztelt Háznak ezt a törvényt elfogadásra ajánlom azzal, hogy várom - és úgy gondolom -, hogy a legnagyobb ellenzéki párt részéről is megérkeznek azok a koncepcionális kérdéseket érintő módosító indítványok, amelyeket a tisztelt Ház megvitathat, és az egész igazságügy rendszerének és az egész bírói kar rendszerének a jogállamiság-igényével létrejön ez a törvény. (Taps.)