Tellér Gyula (SZDSZ)

1991. szeptember 30.

TELLÉR GYULA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt az előbb Szűcs képviselőtársunktól hallhattuk, a mögött a cím mögött, amely a 3115-ös számon benyújtott határozati javaslatban olvasható, hogy tudniillik: határozati javaslat az 1990-es ideiglenes vagyonpolitikai irányelvekről szóló ilyen és ilyen határozatot módosító ilyen és ilyen határozatról - hogy e mögött a tényeknek, mondjuk inkább úgy, a halasztásoknak, egy bonyolult sorozata húzódik meg. Voltaképpen már az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek is a döntésnek - a végleges vagyonpolitikai irányelvek kialakítása fölötti döntésnek - egyfajta elhalasztása volt, és aztán ezt a döntést még négyszer halasztottuk el, illetve most kellene elhalasztanunk - ha jól számoltam - ötödször. Gondolom, hogy abban egyetértünk, hogy a vagyonpolitika irányelveinek a kialakítása és a hozzá tartozó privatizációs stratégia annak a bonyolult átalakulásnak - társadalmi és gazdasági átalakulásnak -, amelynek részesei és kismértékben irányítói is - legalábbis hitünk szerint irányítói is - vagyunk, a legfontosabb, egyik legfontosabb, ha ugyan nem legfontosabb kérdései közé tartozik. Ezért ezeknek az irányelveknek a kialakítása megérdemel valamelyes türelmet, hogy ezek minél gondosabban, minél sokrétűbben, minél több kívánatos szempontnak eleget téve alakuljanak ki. Ez a dolog azonban a visszájára is fordítható, sőt a visszájára fordul magától éppen, mert ez centrális kérdés, a legfontosabb kérdés, akármeddig nem tologatható a végleges vagyonpolitikai irányelvek kialakítása, illetve a róla szóló törvénynek meghozatala. Márpedig - ezt már Szűcs képviselő úr beszámolója is jól mutatta - ezen az "akármeddig+-en jócskán túlvagyunk. Ennek következtében az újabb halasztásról szóló, és újabb halasztásra buzdító határozati javaslat elfogadhatatlan. Sajnos a kérdés azonban nem ilyen egyszerű - ezt az imént Soós Károly Attila bizottsági elnök úr már elmondta -, tudniillik, hogyha ilyen irányelveket nem fogadunk el, illetve nem hosszabbítjuk meg a korábbi irányelveknek a hatályát, akkor fontos kormányintézmény, fontos állami intézmény működésében okzunk zavarokat. Tipikusan a "se vele, se nélküle+ esete forog fenn. Ennek következtében a szabad demokraták úgy döntöttek, hogy a szavazástól tartózkodni fognak - megakadályozni nem akarják ennek a határozati javaslatnak a megszületését, de nem is támogatják. Rezignált utóhangként fűzöm saját hozzászólásomhoz, hogy közben a kezünkben van a vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozattervezet, tehát nem az ideiglenesnek a meghosszabbításáról szóló, hanem a véglegesnek szánt vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozati javaslat, illetve egy tájékoztató dokumentum a Kormány privatizációs stratégiájáról. Két nagy kérdés merül fel, hogy miért az ideiglenes meghosszabbításáról tárgyalunk és miért nem a véglegesről. A másik kérdés pedig, amelyiket ugyancsak némi rezignációval vetek föl, hogy miután a kezemben tartott két dokumentum tartalmában több fontos ponton ellentmondás van, vajon mikor kapjuk kézbe azt a harmadik dokumentumot, amelyik ezzel a témával foglalkozik, és amelyik tájékoztat bennünket, hogy ezekben az ellentmondásos kérdésekben melyik a kormányálláspont. (Taps.)