Keresztes K. Sándor (MDF)

1991. október 21.

KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A feltett három kérdés a területfejlesztés eszköztárának több elemére is kiterjed, és egyidejűleg érinti nemcsak a hivatkozott 1038/91-es kormányhatározatot, hanem az ezt megelőző 75/91-es kormányrendeletet is.Ez utóbbi rendelet szabályozza a támogatások rendszerét, és határozza meg az elmaradott térségeknek a névsorát, illetve besorolását. E rendeletnek az volt a célja, hogy egyrészt meghatározza azt, hogy milyen fejlesztési célokra lehet területfejlesztési támogatást kérni, másrészt pedig az, hogy azokat a településeket és térségeket határozza meg, amelyek erre jogosultan pályázhatnak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem megyék besorolásáról volt szó, hanem bizonyos szempontból elmaradottnak vagy válsághelyzetben lévőnek minősített térségekről, illetve ezeket alkotó településekről szólt ez a kormányrendelet. Az, hogy ez a melléklet tartalmaz az ország majdnem minden - 11 néhány - megyére kiterjedően településeket, azt a célt szolgálja, hogy azokat az egyéb támogatásokat is ennek alapján lehessen meghatározni, amelyek nem településfejlesztési támogatások, de az elmaradottság, illetve az ezt szabályozó jogszabályban szereplő helyzethez vannak kötve. Ilyen a gazdálkodási szervezetek alapítási kedvezménye, a vállalkozási nyereségadó, az általános forgalmiadó kedvezmény, amelyeket mind e rendelet mellékletében szereplő helyzet indokol.

Maga a rendelet kicsit többet és nagyobb kört tartalmaz tehát, mint a területfejlesztési támogatásra való igényjogosultság. Most azt, hogy miért került kiemelésre ez a két térség, azt hiszem, igen egyszerű indokolni. A Kormány tisztában van azzal, hogy az ország más részein is vannak - a Dél-Alföldön vagy akár a Dunántúlon - elmaradott települések, amelyek súlyos problémákkal küszködnek, munkahely hiányával, infrastruktúra hiányával. De azt hiszem, nem vitatható, és ezt képviselő úr sem tette kétség tárgyává, hogy olyan nagyarányú munkanélküliség sehol, s többek között Békésben sem alakult ki, mint Északkelet-Magyarországon. Itt összegeződnek azok a problémák, amelyek az egyes ágazatok válsághelyzetével, és egyébként is örökletes elmaradottsággal függnek össze. Hogy ezt néhány számmal is illusztráljam, mikor a kormánydöntés megszületett májusban, akkor Szabolcsban 19 ezer munkanélkülit, ez 8,6%-os indexet jelentett, Borsodban 21 ezer munkanélkülit, ez 6%-os indexet jelentett, Békésben viszont 9 ezer munkanélkülit 5,4%-os indexszel regisztráltak. Az országos átlag pedig akkor 3,4% volt.

Azt hiszem, ennek az okait most nem kell indokolni, annál is inkább, mert néhány héttel ezelőtt egy interpelláció ezzel külön is foglalkozott.

Hogy miért került mégis ez a két térség kiemelésre, ennek egyszerűen az az oka, hogy az ez évi költségvetés a területfejlesztési támogatásra mindössze másfél milliárd forintot irányzott elő. Nyilvánvaló volt a Kormány számára, hogyha ezt a másfél milliárd forintot az elmaradott térségekre vonatkozóan egyenletes arányban osztja szét, akkor egy-egy területre olyan kevés összeg juthat a pályázatok függvényében, amely egyszerűen hatékony felhasználást nem tesz lehetővé. Logikusnak tűnt a Kormány számára, hogy akkor lesz a másfél milliárd forint a lehető legcélszerűbben elköltve, hogyha ezt erre a két térségre koncentráljuk, mert akkor kellő ösztönzést és energiát ad ahhoz, hogy legalább ebben a két térségben a problémák megoldását elkezdjük. Nyilvánvaló viszont, hogy ez csak erre az évre vonatkozó döntés volt, amelyet a következő évi költségvetés függvényében felül kell vizsgálni.

Hadd mondjak erről is néhány szót. A költségvetési tervezet a jövő évre már 6 milliárd forintot irányoz elő tervezetként erre a támogatásra, tehát lényegesen többet, mint az idén. Emellett a rendszer - terveink szerint - ki fog bővülni a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségek támogatásával is. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az átalakulások következtében az agrárszféra munkaerő kibocsátása növekedni fog, a munkanélküliség tehát ebből következően ezekben a térségekben is nőni fog. De a cél nemcsak az, hogy az agrártermelést támogassuk ezeken az agrár- vagy inkább rurális térségekben, hanem az, hogy környezetvédelem-orientált gazdasági fejlesztést is tudjunk indukálni, beleértve az infrastruktúrát, a szolgáltatást és az idegenforgalmat is.

Növelni szándékozunk jövő évben a munkahelyteremtő támogatások arányát és mértékét is, az ideivel szemben a beruházások 40%-ának erejéig kívánunk területfejlesztési támogatást adni ezekhez a beruházásokhoz. Ebből következően azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy Békés megye esélyei a jövő évben az említett okok következtében növekedni fognak, mind az alap bővülése miatt, mind pedig a célok módosulása következtében. Ezért kérem képviselő urat és az Országgyűlést, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)