Körösfői László (MSZP)

1991. október 21.

KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Gondolom, hogy interpellációmra Surján László miniszter úr fog válaszolni, ezért hozzá intézem interpellációmat.Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház!

A Minisztertanács 33/1990. február 25-i rendelete a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, ápolásra, gondozásra szoruló személyek családi környezetben történő ellátásának elősegítése érdekében ápolási díjról rendelkezik. E rendelet 1. § 1/a pontja értelmében ápolási díjra jogosult az önmaga ellátására képtelen, gondozásra szoruló ápolását ellátó személy, ha az ápolt súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt oktatási, nevelési intézményi képzésben nem tud részt venni.

Ennek a rendeletnek a 6. § 1/a pontja kimondja, hogy nem jogosult ápolási díjra az ápoló akkor, ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesült az intézményi ellátás időtartamára. Ez a feltétel logikus abból a megfontolásból, hogy csak azt a szülőt illesse meg az ápolási díj, aki a gyermek állandó gondozása miatt nem tud munkát vállalni, és amennyiben a gyermek iskolába jár ez az idő a szülő számára munkavégzésre felszabadul.

A súlyosan vagy halmozottan fogyatékos gyermekek egy köre viszont valamilyen szintig fejleszthető olymódon, hogy valamely, többnyire amúgy is fogyatékosokat tanító iskolában napi néhány órát töltenek. De mivel önállóan közlekedni nem tudnak, a szülő hozza-viszi őket és még ha napi 2-3 órát tölt is a gyerek szülő nélkül az iskolában, szülő a fennmaradó időben munkát vállalni nem tud, tehát vagy lemond a gyermek értelmi fejlesztéséről, vagy nem kapja meg a gondozási díjat.

Ugyanez a helyzet az olyan betegségben szenvedő vagy olyan fejlődési rendellenességekkel született gyermekek esetében is, akiket a szüleik naponta kénytelenek az iskolába hordani, mert nem tudnak egyedül járni, így még az iskolában is a szülők gondozzák, etetik, WC-re hordják őket.

Tisztelt Miniszter Úr! Az általam felvetett probléma nem érint tömegeket, az ilyen méltánylást érdemlő gyermekek száma csekély. Véleményem szerint a korlátozó rendeletrész megváltoztatása esetén be lehet építeni olyan garanciákat, melyek megakadályoznák, hogy az ápolási díjjal vissza lehessen élni. Ugyanakkor elősegítené, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a szülők, akik a gyermekük testi, szellemi fejlődése érdekében többletáldozatot is vállalnak.

Mindezek alapján a következő kérdésekre várom tisztelt miniszter úr válaszát. Először is: indokoltnak látja-e a rendelet módosítását megfelelő garanciák beépítése mellett?

Egyetértése esetén pedig: milyen módon és mikor várható a rendelet módosítása?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps.)