Surján László (KDNP)
SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!Valóban, mint itt sikerült időközben tisztázni, egy minisztertanácsi rendeletről van szó, ezért került a miniszterelnök úr a címzettek körébe, de valójában tárcámat érintő problémáról van szó.
Valójában, ha számszerűen nézzük, akkor tényleg szűk rétegről van szó azokban a kérdésekben, amiket a képviselő úr fölvetett, de néhány súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családnak ez a hivatkozott rendelet nem nyújt megfelelő segítséget. Amint köztudott, az ápolásidíj rendszer 1990. március 1-jétől került bevezetésre. Régen várt és nagyon lényeges intézkedés volt, annak érdekében, hogy a sérült, beteg hozzátartozó ellátásáért, otthoni gondozásáért áldozatot vállaló családok a társadalomtól anyagi és erkölcsi elismerést kapjanak. Az ellátás a minimális munkabérig terjedő anyagi támogatást, valamint a tevékenység időtartamára a nyugdíjra jogosító szolgálati időre való jogosultságot foglalt magában. A 33/1990-es rendelet előkészítése során komoly nehézséget jelentett az, ami szociálpolitikánknak ma is egyik buktatója, hogy sem az otthoni ápolásra szorulók számáról, sem az ápolási díjat igénylőkről nem álltak rendelkezésre pontos adatok. Ezért a rendszer bevezetésekor a jogosultak körét viszonylag szűk körre korlátozták, hogy az önkormányzatoknál a mellé rendelt központi támogatási keret a nem kereső, inaktív lakosonkénti 3 ezer forintos összegből a várható kiadások fedezhetők legyenek.
A cél az volt, hogy egyrészt a legsúlyosabb állapotú sérültek, fogyatékosok, betegek hozzátartozói részesüljenek ápolási díjban, másrészt olyanok, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek. A gyógypedagógiai intézményi képzésben részesülő több mint 30 ezer sérült gyermek többsége, állapota alapján, nem szorul rá az állandó szülői ellátásra, ezért ez a rendelet őket kizárta.
Azóta a minisztérium is több megkeresést kapott, amelyekben a szülők leírták, hogy sajátos, egyéni élethelyzetük miatt az iskolás gyermek mellett sem képesek munkát vállalni - pontosan úgy, ahogy ezt az interpelláció vázolta -, vagy ha mégis munkát vállalnak, ez gyermekük fejlődésének kárára történik. Ilyen esetekben tehát indokoltnak látszik a jogszabálymódosítás.
Az ápolásidíj rendszer bevezetésének, működésének, a jogszabály alkalmazásának tapasztalatait a minisztérium előre rögzített munkaterve alapján a közeli hetekben fogja vizsgálni és értékelni. A terv szerint ez a rendelet módosításra kerül. Egy olyan javaslat született, amely az interpelláció során kifogásolt részt is érinti. Jogszabályi lehetőséget szeretnénk arra adni, hogy az önkormányzatok szakértői bizottság javaslata alapján, méltányosságból is állapíthassanak meg ápolási díjat az oktatási-nevelési intézményi képzésben részesülő sérültek hozzátartozóinak is.
Körösfői László képviselő úr javaslata lényegében ezt tartalmazza, ezért bízom benne, hogy válaszomat a képviselő úr és a tisztelt Ház el fogja fogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)