Nagy Ferenc József (FKGP)
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház!Az interpellációs válasz elmondására miniszterelnök úr Für Lajos miniszter urat mint az ifjúságpolitikai kabinet vezetőjét kérte fel, aki azonban más fontos elfoglaltsága miatt - hasonlóan miniszterelnök úrhoz - nem lehet jelen. Ezért az elkészült választ én ismertetem az interpelláló képviselőkkel és a tisztelt Házzal.
A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a mai ifjúság az idő múlásával rövidesen a társadalmi terhek fő hordozójává válik, és ebből adódóan valamennyiünk kiemelt feladata, hogy testben és lélekben, szellemében és fizikumában felkészítsük fiatalságunkat e hivatásukra.
A kormányzati munka komplex, átfogja a termelő, a humán és a funkcionális szféra minden ágazatát, meg kell, hogy jelenjen a napi döntésekben. Csak akkor várhatjuk el joggal ifjúságunktól a jövőépítő felnőttkort, ha adott életkorukban megteremtjük számukra a boldogulás esélyeit, biztosítjuk részükre azokat a szellemi és anyagi javakat, amelyek a jó közérzet, a fiatal kor biztonságával és felelősségével veszik körül ifjúságunkat. Ez a törekvés hatotta át a kormány által megfogalmazott és a tavasszal lefolytatott országgyűlési vita után elkészített hároméves programot. A program intézkedései meghatározták a prioritásokat és új feladatokat is beiktattak.
Magyarországon európai viszonylatban is jelentős ifjúsági vagyon halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. E vagyon képezheti egyik alapját annak, hogy a fiatalság sokirányú és szükségleteinek megfelelő támogatást kapjon.
Az interpellációk által feltett kérdésekre az alábbi választ kívánom adni, előrebocsátva azt, hogy a kuratórium működése bizonyíthatóan ellentétes volt esetenként az alapító okirat mellékletében foglaltakkal. Az okirat ugyanis kimondja: "A kuratórium felelőssége az Alapítvány céljára rendelt vagyon leghatékonyabb működtetése. Így feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az Alapítvány vagyonát a jogszabályoknak és a törvényes gazdasági lehetőségeknek megfelelően gyarapítsa. Az összes jövedelem azonban csak az Alapítvány célja által meghatározott körben és módon használható fel."
1. Az Alapítvány jogi sorsát illetően semmiféle változás nem történt. Az alapító a Ptk. 74/A §-ának (3) bekezdése értelmében az Alapítványt a nyilvántartásba vételt követően sem egészben, sem részben nem vonhatja vissza, ez egyébként sem állt a Kormány szándékában. Az előbbiekből következik, hogy az alapító okirat olyan módosítására nincsen lehetőség, ami az Alapítvány célját, tevékenységi körét az eredeti alapítói rendelkezésekhez képest szűkítené. Az Alapítvány léte, működése és céljainak megvalósítása tehát továbbra is biztosított, így ebben a vonatkozásban az interpelláló képviselőknek semmi okuk az aggodalomra.
E gondolatkörhöz kapcsolódik a 3. számú kérdésre adandó válaszom is. Az Alapítvány - az interpelláló képviselők vélekedése ellenére - nem gazdátlan. A kormányhatározat ugyanis a Ptk. 74/C §-ának (3) bekezdése értelmében nemcsak visszavonta a korábbi kezelő szerv, kuratórium kijelölését, hanem egyúttal, még ha átmeneti időre is - ezt a Ptk. nem zárja ki - egy öttagú, úgynevezett irányító testületet hozott létre és jelölt ki új kezelő szervként.
Ez a kezelő szerv, ha kijelölését az alapító törvényes jogkörében tette - márpedig ezt az interpelláció maga sem teszi vitássá - éppen úgy legitimnek tekinthető, mint a korábbi. Az új kezelő szerv kijelölése az alapító okirat módosítását nem, vagy nem feltétlenül igényli, már csak azért sem, mert a kezelő szerv kijelölése nem tartozik az alapító okirat kötelező tartalmi elemei közé.
Ennek ellenére a kormányhatározatból is kitűnik, hogy az alapító az újonnan kijelölt kezelő szervnek csak átmeneti szerepet szán, és bár ez annak legitimitását nem érinti, nem is érintheti, ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a Kormánynak sem áll szándékában a kuratórium összetételének, társadalmi bázisának végleges jelleggel történő beszűkítése.
Az a további kérdés, hogy a jövőben a Kormány, mint alapító, milyen összetételű szervezetet biz meg az Alapítvány kezelésével, nyilván a folyó számvevőszéki vizsgálati jelentés megállapításaitól is függ, a jelenlegi jogi szabályozás azonban az alapítót ebben a körben nem korlátozza.
Tekintettel azonban arra, hogy az Alapítvány össztársadalmi célokat szolgál, döntően állami költségvetési forrásokból működik, tulajdonképpen a hatályos jogunkban még nem, illetőleg csak csíráiban ismert úgynevezett közjogi alapítványnak tekinthető. A kormányzat érthetően arra fog törekedni, hogy az Alapítvány kezelése az említett céloknak és forrásoknak megfelelően történjen. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kuratórium a jövőben a korábbi formában működhessen. A kormányzat a kezelőnek csak a szervezeti kereteit határozhatja meg, annak döntéseibe azonban, ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik, nem avatkozhat be.
Másodszor: Valóban igaz, hogy a volt ifjúsági szervezetek tisztázatlan vagyoni helyzetét illetően az új Kormány hivatalba lépése után rövid idővel, 1990 nyarán vizsgálatot tartott szükségesnek. E vizsgálatot a volt pártállami ifjúsági szervezetek utódszervezetei részéről nyilvánvaló akadályoztatás, az ellenzéki ifjúsági szervezetek részéről pedig ellenzés fogadta. A vizsgálat így ellentmondásos eredményeket hozott, s az akkori, ifjúsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter további célvizsgálatokat tartott szükségesnek.
Harmadszor: A Kormány megerősíti abbeli szándékát,. hogy az Alapítványt az alapító okirat szerinti tartalommal fenntartja. A Kormány az alapítványokra vonatkozó törvényi rendelkezések folytán nincs is abban a helyzetben, hogy az Alapítványt felszámolja.
Negyedszer: A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriumában hat gyermek- és ifjúsági szervezet képviseltette magát, ezek többségében MISZOT-tagszervezetek. Feltételezhetően ezen szervezeteknek lehetőségében állott informálni a gyermek- és ifjúsági szervezeteket az Alapítványon belüli állapotokról. Ugyanakkor az ifjúsági szervezetek részéről a Kormány felé nem érkezett olyan visszajelzés, amely a helyzet radikális rendezését kezdeményezte volna.
A Kormány az Állami Számvevőszéki vizsgálat befejezése után megteszi a szükséges lépéseket az ifjúsági vagyon megőrzése érdekében úgy, hogy azok az alapítói szándékoknak megfelelően a fiatalok érdekeit szolgálják. Amennyiben a felelősség kérdése is egyértelművé válik, úgy a megfelelő eljárások kezdeményezése is a feladata.
Kérem az interpellációra adott válasz elfogadását. (Gyér taps.)