Deutsch Tamás (Fidesz)

1991. október 21.

DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!Azt gondolom, hogy a mai interpellációnkra igazán igaz az az állítás, amit sokszor szoktunk elmondani mi politikusok beszédeinkben, hogy végül, de nem utolsósorban, hisz most itt az interpellációk sorában végül hangzik el a mi interpellációnk, de én mindenképpen úgy gondolom, hogy nem utolsósorban.

A kérdés fontosságát az is jelzi, hogy tárca nélküli miniszter úr, aki több körben vált illetékessé, vagy többrendbeli forduló után vált illetékessé az ügyben, 7 perc 20, vagy 30 másodpercet használt el... (Közbeszólás: Nyolc és felet.) Elnézést, bocsánat, én 7 perc 20-nál megálltam. Tehát 8 és fél percet használt el a válaszára, amit mindenképpen megköszönök, hisz a válasz így rendkívül alapos. De ez a tény is mindenképpen mutatja, hogy hihetetlenül fontos kérdésről van szó.

Tárca nélküli miniszter úr válaszából egy idilli, megnyugtató kép világlik ki, az a kép, hogy a Kormány működése egy éve során egész végig tudatában volt annak, hogy miről van szó a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal kapcsolatban, majd pedig felelős tevékenységének a sorában idén ősszel, októberben egy, minden szempontból hiánytalan intézkedést hozott meg, amivel kapcsolatban semmi gond nincsen.

Ehhez képest egy sokkal tragikusabb és sokkal veszélyesebb képet tudok önök elé tárni, ami nemcsak abban különbözik a tárca nélküli miniszter úr által elmondottaktól, hogy veszélyesebb és tragikusabb, hanem senkit megsérteni nem akarva abban is különbözik tőle, hogy megfelel a valóságnak.

Először is azt a kérdést kell mindenképpen megvizsgálnunk, hogy valóban igaz-e az a megfellebbezhetetlen állítás, hogy csupán hármunk, négyünk, vagy ötünk szerint fogyatékos a Kormány idézett 1048/1991-es számú határozata, amiben átmenetileg visszavonja egy általa alapított alapítvány kezelő szervének, a kuratóriumának a kijelölését, és helyette valami mást, általa szakértő irányító testületnek nevezett öt fős testületet bíz meg a dolog irányításával.

A helyzet - és erről nem tudott tárca nélküli miniszter úr meggyőzni - valóban tragikus, és semmi megnyugtatót nem tudott mondani. Nem értek önnel egyet: de nemcsak az a baj, hogy én nem értek önnel egyet, hanem ügyészi szervek, különböző jogi szakértők nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy itt most megnyugtató lenne a kuratórium vagyonkezelésének a kérdése, lenne kezelő szerve.

Az említett határozat - önök is megtekinthetik - nem tesz arról említést, hogy az öt fős irányító testület kezelő szerve lenne az alapítványnak. És valamennyi eddigi bírói gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai is azt mondják, hogy amennyiben akár biróság, akár alapító visszavonja egy kezelő szervnek, jelen esetben a kuratóriumnak a kijelölését, helyette új kezelő szervet kell kijelölni, amely kezelő szervnek az alapító okiratban a mindenkori kezelő szervre meghatározott összetételnek és eljárásoknak meg kell felelni.

Jelen esetben egy, a Magyar Köztársaság Kormánya által minisztertanácsi rendeletben kihirdetett alapító okiratról van szó, amelyik azt mondja, hogy e kuratórium összetételének úgy kell alakulnia, hogy egyharmadrészben kormánytisztség viselők, egyharmadrészben köztiszteletben álló személyek tagjai a kuratóriumnak, a kezelő szervnek, egyharmadrészben pedig ifjúsági szervezetek. Jelen esetben egyetlen ifjúsági szervezet képviselője nem található ebben a kuratóriumban, két kormánytisztség viselő tagja ennek a kuratóriumnak, és három köztiszteletben álló személy, már amennyiben valamennyi öt fős irányító testületi tag köztiszteletnek örvendő személy lenne. A véleményem szerint - sajnos - ez nem állja meg a helyét, nem azok.

Hát itt sajnos arról van szó, hogy egy nagyon felelőtlen, nagyon átgondolatlan, kapkodó kormányzati intézkedés következtében - az a valóban igazi állítás, hogy Közép-Európa legnagyobb gyermek- és ifjúsági célú alapítványáról van szó - ennek az alapítványnak 10, 20, 30 milliárdos, senki se tudja pontosan megmondani, vagyona ma gazdátlan.

Egy öt fős testület magát mindenféle kompetencia birtokában érzőnek gondolja, lehető legjobb szándékkal kíván lépéseket megtenni, de amit tesz, bárki által, bármelyik pillanatban, bármelyik harmadik személy által megtámadható és nem joghatályos.

Ez óriási veszély, úgyhogy én ehhez képest azt gondolom, hogy teljesen indokolt az aggodalmunk. De én azt gondolom, egy kicsivel többről van szó, mint egyszerű aggodalomról.

A Kormány mindent megtett eddig az elmúlt egy évben, ami tőle telik. Ön utalt valamifajta felületes, további vizsgálódást igénylő, kormányzat által kezdeményezett vizsgálatra, aminek az eredményeiből nem következhetett semmifajta kormányzati intézkedés, hisz további vizsgálódásra volt szükség. Persze megkérdezhetném költőien, hogy mik a további vizsgálódásnak az eredményei, de tudom, hogy nem voltak további vizsgálatok.

Az történt - hölgyeim és uraim - hogy tavaly itt már júniusban Deme Zoltán képviselőtársam, jómagam és mások is interpelláltak a kérdésben. Akkor Kiss Gyula tárca nélküli miniszter úr kormányzati vizsgálatot igért. Ez a kormányzati vizsgálat meg is történt. Mi több, az Állami Számvevőszék is vizsgálta a vagyonelszámoltatás kapcsán a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt. Ezek a jelentések bekerültek a Kormány asztalára. A Kormány nem tudott időt keríteni, hogy ezt megtárgyalja, és nem tett semmit sem azelmúlt egy évben egészen idén áprilisig, amikor leváltotta a kuratórium általam is komoly felelősséggel bíró volt elnökét. Kinevezett egy új kuratóriumi elnököt, de Bárdos Balázs politikai államtitkár úr egy levelében bizalmáról erősítette meg a kuratórium tagjait, és eddigi, hatékony és megfelelő munkájukhoz további sok sikert kívánt. Ehhez képest történt meg az, hogy ez a kuratórium, amely kezdeményezett egy olyan vizsgálatot, amiből végre valami eredmény is következhetett volna. Ezt a kuratóriumot ennek a kuratóriumnak a tevékenységét a Kormány, mindenféle indoklás nélkül az Alapítvány céljait veszélyeztetőnek ítélte. Mi több, ennek a kuratóriumnak az áprilisban kinevezett új elnökét kijelölte az új öt fős irányító testületben, tehát egy olyan csodálatos helyzet állt elő, hogy van egy kuratórium, annak mindegyik tagja felelős az Alapítvány céljait veszélyeztető magatartásban, és van egy kuratóriumi elnök, aki mellesleg a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, és ez az úr nem felelős a kuratórium céljait veszélyeztető tevékenységben.

Mondja ezt a Kormány akkor, amikor a kuratórium által leváltott előző elnök kuratóriumi felhatalmazás nélkül írt alá egy 380 millió forintos fővállalkozói szerződést és okozott hatalmas károkat az Alapítványnak, míg a kuratórium újonnan kinevezett elnöke ugyan sokkal kisebb igényű, de 30 millió forintban írt alá egy olyan utalványt, amit a kuratórium tudta, engedélye, mi több, korábbi döntésével ellentétesen utalt át ennek az úgynevezett botrányos amerikai építkezés fővállalkozójának......