Kónya Imre (MDF)
KÓNYA IMRE (MDF): Tekintettel arra, hogy kisebbségi vélemény is el fog hangzani, ezért röviden kiegészíteném az indoklást, illetőleg összefoglalnám az ügyrendi bizottság állásfoglalásának lényegét és indoklását.A problémát az okozza, hogy jelenlegi tárgyalási rendünk kétnapos üléseket tesz lehetővé. Hétfőn és kedden van plenáris ülés. Ez a két ülésnap együttesen ad ki egy ülést. A házszabály szerint különbséget kell tenni az interpelláció elmondásának időpontja, ezzel összefüggésben a benyújtás időpontja és a válaszadás között.
Úgy rendelkezik a házszabályunk, hogy 72 órával az interpelláció elhangzása előtt kell benyújtani a Házhoz az interpellációt. Tehát 72 órának kell eltelnie a benyújtás és az elmondás között. Ettől eltérő probléma a válaszadás kérdése. A házszabály értelmében a válaszadásra fő szabály szerint az ülésen kell sort keríteni szóban, és van egy kiegészítő lehetőség, amelyre csak kivételesen és indokolt esetben kerül sor, amikor írásban 30 napon belül lehetséges a választ megadni.
A fő szabály azonban az, hogy az ülésen és szóban kell válaszolni az interpellált személynek a szintén az ülésen elhangzó interpellációra. Kérdés az, hogy mikor. Erre vonatkozik az 59. § (1) bekezdése: azon az ülésen, ahol elhangzik, vagy közvetlenül az elhangzást követően, vagy azon az ülésen, de más ülésnapon. Ez a fő szabály.
A (3) bekezdés tartalmaz egy sürgősségi szabályt, amely azt mondja, hogy ha sürgősséget kér az interpellációt előterjesztő képviselő és ezt a Ház megszavazza, akkor legkésőbb az elhangzást követő ülésnapon kell válaszolni az interpellációra. Tekintettel arra, hogy összesen két ülésnapból áll a mi tárgyalási rendünk szerint az ülés, ezért mindig ez a sürgősségi szabály érvényesül - fogalmazhatunk így -, hiszen az elhangzást követő legközelebbi ülésnapon mindenképpen el kell hangoznia a válasznak, ha be akarjuk tartani azt a szabályt - és nyilvánvalóan be akarjuk tartani -, hogy azon az ülésen kerüljön sor a válaszadásra.
Ezért foglalt úgy állást az ügyrendi bizottság, hogy ennek a sürgősségi szabálynak gyakorlati jelentősége a Ház jelenlegi tárgyalásában nincs, mert mindig tulajdonképpen a sürgősségi szabály nyújtotta szűkítés érvényesül a jelenlegi tárgyalási rendben.
Hogy nem lehet ezt a sürgősségi szabályt úgy értelmezni, hogy ez kizárná az írásbeli válaszadás lehetőségét, azt azzal indokolnám, hogy ez az a bizonyos kivételes és indokolt eset, amikor nem az ülésen történik a válaszadás, hanem írásban és természetesen ülésen kívül, és a sürgősség kifejezetten ülésnapra vonatkozik, tehát ülésen történő szóbeli válaszadásra.
Úgyhogy ez a rövid, bár elég bonyolultra sikeredett indokolás, de azt hiszem, szükséges volt ezt elmondani, mert elég lényeges kérdésről van szó.