Bethlen István (MDF)
BETHLEN ISTVÁN (MDF): Tisztelt Ház! Én még a freudi féle Fehlestung, tehát freudi tévedés alapján se tévesztem össze az ellenzéket az ellenféllel+ (közbeszólás az ellenzék padsorából: Helyes!) + úgyhogy én nagyon-nagyon komolyan vettem Orbán Viktor felszólalását, akit nagyon tisztelek - ezt komolyan mondom fiatal kora ellenére. (Derültség.) De ha már jogfilozófiáról beszélünk, akkor térjünk vissza az eredeti terminológiára, mert hiszen ez a múlt századi kor a századfordulóig és a század eleje vitája, amelyeknek kimagasló egyénisége az a professzor Kelsen volt, aki az osztrák alkotmány megalkotója, és utána - száműzetése idején - az amerikai jogra igen jelentős hatással volt. És akkor használjuk az ő eredeti szavait a materiális és a formális jogról, aminek a kiindulása az volt, hogy a századfordulón, a múlt század végén, amikor a jogfilozófiában a liberális álláspont győzött, amelynek nagyon-nagyon sok pozitív eredménye volt, de sajnos, néhány negatív is, az általános felfogás az volt, hogy a jogot nem lehet erkölcsi alapokra helyezni, mert ezek eltérőek, hanem kizárólag formálisan lehet meghatározni, hogy egy jog mitől válik joggá, tehát milyen folyamatot kell ahhoz betartani, hogy egy jogalkotás produktumát mint jogot lehessen elfogadni. Nos, Hölgyeim és Uraim, ennek a formális jognak a következménye volt sajnos kinövésében - és erről professzor Kelsen nem is álmodott - a szovjet bolsevista alkotmány, az ottani törvényhozás és a legkirívóbb példája 6 millió ártatlan ember, zsidók lemészárlásos legyilkolása a nünbergi törvények alapján. És - Hölgyeim és Uraim - ennek egy óriási emberi tragédiája van. 1943-ban New Yorkban, amikor már tudtuk - én akkor még nem éltem, de a társadalom tudta hogy mi történik Németországban a zsidókkal, találkozott egy nagyon kedves ismerősöm, szintén egyetemi tanár, szintén jogász professzor Kelsennel és megkérdezte tőle: Mondd, az ami ma Németországban történik, formális jogi szempontból helyes, elfogadott? És professzor Kelsen - hogy egész élete munkáját ne árulja el - azt válaszolta: sajnos, azt kell mondjam, formáljogi szempontból helyes. De ez 43-ban volt, hölgyeim és uraim! Akkor még nem látták Auschwitzot, Birkenaut és a többi haláltábort. Mert biztos, hogy 45-ben már professzor Kelsen sem mondta volna azt, hogy sajnos, de jogilag, formális jogilag helyes. Tehát igenis, vannak olyan vonatkozások, ahol a jog az erkölcsi kategóriákról nem mondhat le. És nagyon fontos volt, amit Fodor Gábor mondott - nagyon becsülöm és nagyon tisztelem őt is, és nagyon komolyan veszem. Itt nem arról van szó, hogy mi a törvénykezést a politika alá vessük. Egyetértünk: ez sosem történhet meg! Nem lehet politikai szempontból jogot alkotni, és főleg nem lehet ilyen törvénykezést hozni, és nem lehet ezen az alapon bírói ítéleteket hozni. De egyet lehet: miután megéltük azt, hogy az annyira felvilágosodott XX. században milliókat lehetett kiírtani a formális jog alapján, igenis, vannak esetek, ahol a jogot erkölcsi alapokra kell helyezni. '56 egy ilyen eset. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)