Kádár Béla
KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Két évezredes római mondás szerint a történelem az élet tanítómestere és az ismétlés a tudás szülőanyja. Történelmünk újfent ismétli önmagát. Csaknem egy évszázaddal ezelőtt kerültek szembe honatyáink a nemzeti sorsformáló döntés gyötrelmeivel: engedjék-e felülkerekedni a milliós kivándorlásban is sűrűsödő nehéz gazdasági helyzet napi pénzügyi túlélési gondjait, az évszázadok során felhalmozódó lemaradás, nehézkesség, "pató pálság+ örökségét, vagy vállalják a függőség béklyóit éppen lerázó nemzet lendületének, felzárkózási akaratának, a kialakuló polgárság, korszerűsödő gazdaság magabiztosságának, jövőt épűtő bátorságának bemutatását. Majdnem egy évszázada a nemzet a millennium megrendezésével válaszolt erre a kihívásra. Fél évszázaddal a letiport szabadságharc után olyan világvárosi rangú főváros alakult itt ki, amely az akkori Közép-Európa erővonalainak középpontjába került, amelynek létesítményeit mindmáig élvezzük.Száz év múltán napjainkban ismét sorsalakító döntés előtt állunk: vállaljuk-e annak a felelősségét, terhét és kockázatát, hogy gyorsított ütemben haladunk előre a XXI. század, a magyar korszerűsödés és az új közép-európai szerepvállalás felé, vagy pedig beleragadunk mindennapi gondjaink, örökös pártharcaink, kifogáskereséseink, vádaskodásaink ingoványába? Keserű irígykedéssel jegyezhetnénk meg, hogy könnyű volt elődeinknek, amikor a millennium megünneplése mellett döntöttek, hiszen a kiegyezést követő negyedszázadban már izmosodtak a magyar megújhodás hordozó-erői és az ország nemzeti függetlenségének és felzárkóztatásának a szándéka akkor még a politikai cselekvések középpontjában állt. Magyarország az elmúlt harmadszázadban történelmi küldetésként járult hozzá a sztálini, poszt-sztálini rendszer fellazításához és eltüntetéséhez, és elsőként végrehajtotta az ez ideig legsikeresebb rendszerváltást. Az előttünk álló években a korszerű társadalom és gazdaság alapjainak a lerakása, nemzetközi és európai integrálódásunk, új közép-európai szerepünk kialakítása került a történelem napirendjére. Az 1996. évi Expo budapesti megrendezése fontos szerepet játszhat a nemzeti korszerűsödés, megújhodás és felemelkedés stratégiájának megvalósításában. Az Expo - mint a gazdasági, kulturális megújhodás eszköze - ugyanolyan megrendezési feltételeket támaszt, mint a gazdaság és a kultúra fejlesztése. Ezért a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatnak olyan akadályokat kell elhárítani a kiállítás megrendezése elől, amelyek a cseppben tükröződő tengerhez hasonlóan tükrözik a mai magyar társadalom és gazdaság működésének nagyszámú megoldatlan problémáját. E gondok között is kiemelkedik az a politikai dilemma, ami az Országgyűlés és a fővárosi önkormányzat állásfoglalásainak a különbözőségéből adódik. Az Expo előkészítése során a Kormány törekedett arra, hogy a társadalom többségének egyetértésén, érdekeltségén alapuló, a társadalom megosztottságát csökkentő, a különféle politikai erők megegyezését maga után vonó, új szellemű, vállalkozási típust életre hívó, az állami4 önkormányzati szervek és a gazdasági szféra együttműködésén nyugvó törvénytervezetet terjeszthessen elő. ____________________ 4állami,? A kormányzat részéről tárgyalókat az a cél vezette, hogy az Expo mintát kínálhat az országos és egyéni érdek összehangolásán alapuló nemzeti egyetértés kialakításához a politika és a gazdaság más területein is. E cél megvalósítását híúsította meg a fővárosi önkormányzat kezdeti, majd a reményt keltő nyári tárgyalások után megismételt elutasító magatartása, időhúzása. A törvénytervezet, miként a részletes parlamenti vita, majd állásfoglalás is szükségszerűen e helyzet sajátosságait tükrözi. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a kiállítás megrendezési feltételeit fogalmazza meg. A témajavaslat tág, s alkalmas arra, hogy kellő vonzerővel mutassa be a világ, Közép-Európa és Magyarország számára a modern világ egységét, történelmi, társadalmi és természeti környezetünket. A kiállítás központja lehet az egész országra kiterjedő eseménysorozatnak, amelynek megrendezésére már több száz település mozdult meg. A világkiállítás hivatalos helyszíne mind az érvényes nemzetközi szabályok, mind az ésszerűség szempontjából Budapest. Ma a főváros az ország egyetlen olyan települése, amely megfelelő kulturális és infrastrukturális kínálatot tud nyújtani, amely rövid időn belül korábbi világvárosi rangját kivívhatja. Az Expo körül kavargó belpolitikai viharokra utalva szeretném megemlíteni, hogy a főváros - és sajnos, az egész ország -infrastrukturális elmaradottsága jól ismert mind a lakosság, mind a Kormány számára. A főváros infrastruktúra- fejlesztési igényei nem indokolatlanok. Ezt az elmaradott infrastruktúrát azonban nem lehet csak az Expo és a magyar vidék terhére korszerűsíteni. Aligha vitatható, hogy a lágymányosi híd, vagy az évtizedek óta befejezetlen Hungária körút megépítése, vagy a fővárosi közlekedés általános korszerűsítése nemcsak az Expot, hanem az elkövetkező évek fővárosát szolgálja majd. A főváros és a kormáyzat között nyáron lefolytatott tárgyalások eredményeként a jelenlegi törvénytervezet leszűkített, több változatú koncepciót tár a tisztelt Ház elé. Ennek megvalósításához folyó áron 30 milliárd forintra rúgó költségvetési forrás, valamint az infrastruktúrát használók használati díjából meríthető források megfelelő járulékos fedezetet kínálnak. A Kormány az infrastruktúra fejlesztését kiemelt korszerű5södési célnak tekinti. A fővárosi infrastruktúra teljes kifejlesztésére, a főváros teljes működéséhez szükséges, főváros által igényelt garanciák nyújtására azonban most nem vállalkozhat. Ezért indokolatlan, és ez idő szerint nem teljesíthető igény olyan pénzügyi számításokat és hozzájárulásokat követelni, amelyek Budapest egészének teljes fejlesztéséhez kötnék a kiállítás megrendezését. Szeretnék vitába szállni minden olyan érveléssel, amely a magyar állampolgárokat adóval riogatja az Expo-költségek kapcsán. A magyar gazdaságpolitika általános célja az adócsökkentés. (Szórványos taps.) Köszönöm. Ha ennek netán ellenkezője tapasztalható önkormányzati szinten, ez nem írható az Expo rovására. (Taps. Zaj a bal oldalon.) Az államilag garantálandó, szűkített Expo-program 1991-es áron 50 milliárd, folyó áron 90 milliárd forint. A költségvetési hozzájárulás, a megajánlott szponzorálási hozzájárulások, valamint a végleges utóhasznosításra megépített épületekből és az ingatlan-vállalkozásokból származó bevételek egésze az Expo létrehozatalán és üzemeltetésén túlmenően jelentős budapesti infrastrukturális fejlesztéseket is finanszírozhat. A pénzügyi folyamatokra való előrejelzéseket nemzetközi cég készítette. Az eddigi szándéknyilatkozatok nem az ország hitelállományát növelnék. Az Expo finanszírozási minimumát messze meghaladó részük tekinthető hitelesnek, de e nyilatkozatok természetesen nem kötelező érvényű ajánlatok. Nem lehet senki számára meglepő, hogy az Expo körüli fővárosi ellenállás és általános ____________________ 5sítési? bizonytalanság légkörében külföldi vállalkozóktól sem várható el a magyar félnél határozottabb elkötelezettség. Mint minden vállalkozásnak, természetesen az Expo-nak is vannak kockázatai. Ezek mértékét azonban a megvalósíthatósági tanulmány a tisztelt Ház elé tárta. Tisztelt Országgyűlés! Az infrastrukturális és pénzügyi természetű nehézségek, nézeteltérések, gondok és kockázatok tényleges nagyságrendje utal az Exp-oval szembeni ellenállás valódi természetére. A Kormány mindig is egyhangú "igen+-ére a főváros, bár váltakozó határozottsággal és lemorzsolódó többséggel, de végül is "nem+-mel válaszolt. A Kormány számára azonban a fővárosi "nem +akkor is elutasítást jelent, ha a "nem+-mel szavazó többség az utóbbi időben hat, illetve egy főre zsugorodott. A Kormány az elmúlt tíz hónapban ismételten hangsúlyozta, hogy csupán a főváros aktív közreműködésével vállalhatja az Expo megrendezését, hiszen ennek hiányában elhúzódó viták, eljáráslassítás mindmegannyi lehetőséget kínál az Expo meghíúsítására. A július óta folytatott tárgyalásokkal a Kormány időt és lehetőséget kívánt nyújtani a fővárosi önkormányzatnak konstruktívabb együttműködés kialakítására. Ennek hiányában és az Expo társadalmi elrendezésénél abból indulhat ki, hogy a párizsi egyezmény jegyzőkönyve a rendező ország kormányának kompetenciáját és felelősségét emeli ki. Nemzetközi szabály tehát, hogy a világkiállítás megrendezése során a Kormánynak kell gondoskodnia az egyezmény rendelkezéseinek, valamint az egyezmény alkalmazása érdekében kiadott jogszabályoknak a betartásáról. A jelenlegi helyzetben az Expo lemondása akkor kerülhető csak el, ha a Parlament az ország hosszú távú érdekeinek figyelembevételével, kétharmados többséggel, bizonyos önkormányzati jogok felfüggesztésével, elvonásával vagy korlátozásával hozza meg az Expo-törvénytervezetet támogató döntését. Így például módosítást igényelhet az önkormányzati törvény és a fővárosi törvény. Természetesen mindkettő kétharmados többséggel. Ilyen döntés egyrészt a fővárosi önkormányzat számára is kötelező érvényű, másrészt megteremti a gyorsított végrehajtás feltételeit és lehetőségét. A kialakult helyzetben a végrehajtás valamennyi garanciája és kötelezettsége - miként a törvényjavaslat is megfogalmazza - a Kormányra hárul. A javaslat 4.§-a megfogalmazza, hogy a világkiállítás rendezője a Kormány költségvetési szerve, a Világkiállítási Programiroda. Bár az Expo megvalósítására gazdasági társaság alakul, a végrehajtás felelőssége a rendező szervre, illetve az államra hárul. Feszítő határidőink következtében a Kormány csak akkor vállalhat felelősséget, ha rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges eszközökkel. A gyors megvalósítás egyik alapfeltétele az ingatlanok egyértelmű tulajdonjogi helyzetének a kialakítása. A végrehajtásért felelős szervezetnek kell rendelkeznie a tulajdon értékesítésének, vállalkozásba vitelének jogával és lehetőségével, hiszen a jog korlátozása ellehetetlenüléshez vezethet. Ezért intézkedik a törvényjavaslat az ingatlanok tulajdonjogának, kezelői jogának, használati jogának az állam javára történő megszerzéséről, illetve megtartásáról. Ezért nem kerülhetnek az 1990-ben XXXIII. törvény által érintett ingatlanok az önkormányzat tulajdonába. A világkiállítás felépítése, megrendezése és lebonyolítása más országok példájához hasonlóan sajátos hatósági munkát is igényel. Az Expo-követelmények érvényesíthetősége érdekében a világkiállítási főbiztosnak kell szakhatósági jogkörrel rendelkeznie a fővárosi önkormányzati irányítás alá tartozó hatósági munkákban.A világkiállítás törvényjavaslat törekedett az állami és önkormányzati szervek közötti koordinációra, s ezt tükrözi a javaslata Világkiállítási Tanács felállítására. Ennek tagsági arányai a korábban feltételezhető teherviselési és feladatvállalási arányokat fejezték ki. Tisztelt Országgyűlés! A Kiállítások Nemzetközi Irodája november 10-étől várja a magyar Kormány válaszát négy alapvető kérdésre, azaz a téma, a hely, a finanszírozás és a szervezeti megoldás kérdésére. A beterjesztett törvényjavaslat e kérdésekre választ ad. Bár a Kiállítások Nemzetközi Irodája tud az önkormányzat szűk többségű ellenállásáról, a megfogalmazott jogi keretek között nem gördít akadályt az 1996. évi Expo hivatalos bejegyzése elé, ha a tisztelt Országgyűlés megadja a Kormány cselekvőképességének a megteremtéséhez szükséges felhatalmazást. Tisztelt Országgyűlés! Nem könnyű gazdasági helyzetben kell korántsem könnyű kérdésben döntenünk. A tisztelt Országgyűlés abban a felelős, de kivételes helyzetben van, hogy döntései ezúttal a mából a hosszabb távú jövő felé mutatnak, megakadályozhatják, hogy rövid távú kényszerek maguk alá gyűrhessék a jövő követelményeit. Önök itt és most nem néhány százmillió dollár sorsáról, az öt év magyar összesített termelési értékének körülbelül két-három ezrelékéről döntenek egy olyan országban egyébként, amely csak ebben az évben a várakozásoknál mintegy egymilliárd dollárra6 l jobb fizetési mérlegpozíciót ért el. (Közberszólások. Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A döntéshozók érettségére is számítva köszönöm figyelmüket (nagy taps), és kérem, hogy az érvek és ellenérvek meghallgatása után, a részletes vita lefolytatása után hozzák meg az ország jövőjét elősegítő döntésüket. Köszönöm. (Taps.)