Tarján Lászlóné (FKGP)
DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, egy évvel ezelőtt képviselő úr interpellációjára a miniszter úr már válaszolt néhány kérdésre. Azonban valójában - ahogy Ön is emlitette -, a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozat, amit áprilisban fogadott el a tisztelt Országgyűlés, indokolttá teszi, hogy a gemenci tájvédelmi körzet problémáit ismét áttekintsük és az elvégzendő feladatokat rangsoroljuk. Ez annál is indokoltabb, mert az országgyűlési határozat szerint a Duna mentén, nemzetközi együttmüködéssel, közösen kialakitandó nemzeti parkok egyike, nevezetesen a - Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti szakaszon létrehozandó - Duna-Dráva Nemzeti Park magában foglalja a gemenci tájvédelmi körzet teljes területét is. Az országgyűlési határozat megjelenése után tárcánk a természetvédelem helyi szerveinek a bevonásával megkezdte a nemzeti park kialakításának az előkészítését. Én ezekről a munkálatokról és ezeknek az állásáról a feltett kérdések sorrendjében kívánom Önt tájékoztatni. Az első kérdés, ami a határidőre vonatkozik: A Duna-Dráva Nemzeti Parknak a határozatban foglalt és Ön által is említett határidőre - vagyis 1995-re - történő létrehozásának magyar részről nincs akadálya. A tervezett Nemzeti Parknak a Magyar Köztársaság területét érintő részét máris kijelöltük. Az előzetesen kijelölt terület mintegy 75 települést érint, az adatgyűjtés pedig megközelítőleg 30 ezer földrészletre vonatkozik. A részletes ökológiai állapotfelvétel a jövő év tavaszán kezdődik el, ennek alapján fogjuk a Nemzeti Park végleges határát pontosítani. Tisztelt Ház! A Duna-Dráva Nemzeti Park létesítése összefügg a Gyurgyeváci Vízilépcső kérdésével is. Én azt hiszem, ebben a helyzetben nem kerülhetem meg ezt a kérdést, ugyanis a Nemzeti pPrk létesítése újabb érv a vízlépcső ellen. Ha ugyanis a vízlépcső megépülne, elpusztulnának azok a pótolhatatlan természeti értékek, amelyek a Nemzeti Park létrehozását éppenhogy indokolják. A védetté nyilvánítás előkészületeinek első ütemében a leginkább veszélyeztetett területek védelmét igyekeztünk biztosítani. Ennek érdekében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól kértük a legértékesebb, úgynevezett magterületek tulajdonosi kezelői jogának átadását a természetvédelem számára. Ilyenek az ártéri erdők, drávai szigetek és egyéb értékes területek. A második kérdésére, ami a cselekvési programra és a költségvetésre irányul, szeretném elmondani, hogy a cselekvési program elkészült, költségkihatásokkal együtt. A program az elvégzendő feladatokat éves bontásban irányozza elő, a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság elkezdte a feladatok végrehajtását, ilyenek: az alaptérképek beszerzése, adatok kigyűjtése, majd a következőkben kerül sor Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyék területén a védett területek pufferzónáinak a felmérésére, kutatására. Ezeknek a kutatásoknak az összegezése és a szükséges egyeztetések után 1995-ben, tehát a megadott határidőre sor kerülhet a védetté nyilvánítás kimondására. Mindezekre mintegy 14 millió forint költségfedezet biztosítására van szükség. Szeretném még itt megjegyezni, hogy rendelkezésünkre áll a Dráva-völgy általános tájföldrajzi jellemzése is már, különböző botanikai, zoológiai kutatások, valamint a legértékesebb területek leírása is. Ezek jó alapot szolgáltatnak a jövő év első negyedében megkezdődő részletes ökológiai állapot felmérésére. Tisztelt Képviselőtársam! Ami a harmadik kérdést illeti, nevezetesen a "Hogyan tovább, Gemenc?+-et, engedje meg, hogy ennek apropóján kicsit bővítsem a kérdést, és arra próbáljak nagyon röviden válaszolni, hogy "Hogyan tovább, magyar erdőgazdálkodás?+, hiszen ez összefügg. Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy nem halasztható tovább a természetvédelem, a nemzeti érdekek, a hosszabb távú társadalmi érdekek szem előtt tartásával sem az erdészeti vállalatok, az erdőgazdálkodásnak az átalakítása. (Szórványos taps.) Nem halasztható tovább a nyereségcentrikus gazdálkodásnak, a nyereségcentrikus érdekeltségi rendszernek, a vállalati struktúrának és az igazgatási módszernek a jelenlegi rendszerének a folytatása (Sic!) sem. Éppen ezért, a nyereségorientált erdőgazdálkodást mielőbb fel kell, hogy váltsa a több célú, tartamos erdővagyon-gazdálkodás, ami egyben megfelel a környezet- és természetvédelem érdekeinek is. Ennek érdekében meg kell erősíteni a ma még erősen háttérbe szorított erdőtervezést és erdőfelügyeletet, amelyek tevékenysége tulajdonostól függetlenül minden erdőterületre ki kell, hogy terjedjen. A természetvédelmi érdekeket, különösen a védett területeken be kell építeni a gazdasági tervekbe. Ezek végrehajtását következetesen és szigorúan ellenőrizni kell. A legértékesebb és természetvédelmi szempontból is legjelentősebb erdeink jelenleg is állami tulajdonban vannak, ezeket az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok kezelik. Megoldást jelentene, hogy a vállalati tanácsok által irányított vállalatokat államigazgatási hatáskörbe vonná az FM vagy az illetékes tárca. Az erdőgazdasági alaptevékenységben meg kell valósítani a központilag egységes elvek szerint irányított vagyongazdálkodást és le kell választani azt a piacorientált fafeldolgozástól. Csak ezeknek a változásoknak, s ezeknek az elveknek a következetes végrehajtása biztosíthatja az erdők környezetvédelmi, természetvédelmi, jóléti és termelési funkcióinak együttes megvalósítását. Mindez azonban tulnő tárcánk hatáskörén, éppen ezért a földmüvelésügyi tárcával folyamatos egyeztetést folytatunk az államerdészet új szervezeti rendszerének a kialakításáról. Ezzel a kérdéssel foglalkozott és állást foglalt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is. Tisztelt Ház! A magyar erdők sorsát meghatározó döntésre várhatóan rövid...(az Elnök csenget) ... befejezem... rövid időn belül sor kerül és ez adhat végleges választ és megnyugtató választ képviselő úr kérdésére, hogy "Hogyan tovább, Gemenc?+. Köszönöm szépen a türelmüket és kérem válaszom elfogadását. (Taps.)