Horváth József (MDF)

1991. november 4.

DR. HORVÁTH JÓZSEF (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajátos helyzetbe kerültem, amikor felszólalásra jelentkezem: olyan kérdéskörben kívánok szólni, amely negatív asszociációkat fog mindenkiben felidézni. A bős- nagymarosi vízlépcsőrendszerről van szó. S ami felszólalásra indított, az az, hogy ha most nem mondom el ezzel kapcsolatos észrevételeimet, akkor az egymondatos országgyűlési határozati javaslat nem fog módot adni arra, hogy beépítsen valamit is a Kormány ezekből a gondolatokból, amiket el kívánok mondani. A délelőtti Expo-vita miatt leszögezem: ígérem, hogy most Bős-Nagymaros ügye kapcsán nem az Expo mellett kívánok korteskedni. Felszólalásom a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó 1992. évi elégtelen finanszírozási tervet érinti. Természetesen nem az erőmű építéséről kívánok szólni, hanem a járulékos beruházásokról és tevékenységekről, azokról, amelyek a Duna mellett élők sorsát nagy mértékben befolyásolják. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházását egy adott időben, mint politikai kérdést, le lehetett zárni, ez azonban nem jelentette azt, hogy a beruházás befejeződött. A megyék, az érintett települések nem kezdeményezői voltak a nagyberuházásnak, viszont az infrastrukturális fejlesztés vonatkozásában hátrányos helyzetbe kerültek a vízlépcsőrendszer építése miatti halasztások okán. Szükséges állami beruházás keretében, kormányfeladatként, a megváltozott helyzetnek megfelelően a lakossági beruházások ütemezett befejezése ma is feladat. Ebből az Országgyűlés és a Kormány sem vonulhat ki, és azt hiszem, hogy nem is akar. Engedjék meg, hogy felolvassam a vonatkozó, általunk konszenzussal elfogadott országgyűlési határozat egy részét. Az Országgyűlés 26/1991. számú határozatáról van szó, kelt idén március 23- án. "Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a vízlépcső építésének leállításával egyidejűleg kezdeményezze a vízlépcsőrendszernek, illetve összes fő létesítményének meg nem építéséből, elhagyásából származó következmények rendezése céljából új államközi szerződés megkötését, az alábbi értéksorrend figyelembevételével: a) A térség ökológiai, természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása, mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése. b) Árvíz elleni védekezés. c) A térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, a vonatkozó országgyűlési határozatok rendelkezésének megfelelően dolgozzon ki tervet a hivatkozott szerződésben érintett hazai területek rehabilitációjára.+ Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy részletesen, de nagyon röviden szóljak a négy fő kérdéskörről. A környezetvédelmi intézkedések vonatkozásában a beruházás leállításával régóta húzódó igények megoldása vált bizonytalanná. És a helyzet tovább romlik. Jelentkeztek olyan problémák is, amelyeket az építési munkák felhagyása okozott, például ilyen a mosoni Duna vízellátása. A Duna szigetközi mellékágrendszerének szabályozása és vízellátása, vízminősége romlott; a mellékágak vízszintje, a talajvízszint csökkent. A munkák elmaradása a jelenlegi állapot további romlását eredményezi, a meglévő és távlati vízbázisokat veszélyezteti, a területhasznosításokat korlátozza. A Rajka-Nagymaros közötti parti szűrésű vízbázisok védelme érdekében sürgős beavatkozásokra is szükség van, a helyzet javítását szolgáló előkészítő munkák tovább nem halaszthatók. Az árvízvédelem területén. Az árvízvédelmi helyzet vonatkozásában figyelembe kell venni azt, hogy a Rajka-Szob közötti szakaszon a Duna képezi az országhatárt. Az árvíz által veszélyeztetett területek védelmének, a határvízi egyezmény szerint, az árvízvédelmi töltések kiépítésének és biztonságának a két oldalon azonosnak kell lenni. A szlovákiai oldal magasabb fokú kiépítettsége folytán az árvízi kockázat megnőtt a magyar oldalon. A térség árvízvédelmi fejlesztési terveinek kidolgozása mellett a korábbi tervek felülvizsgálatával, a tervezési munkák, kivitelezési munkák indítása, illetve folytatása szükséges. A megkezdett területeken - például Komárom, Dunaalmás, Tác, Esztergom térsége - az árvízvédelem nem biztosítható. A munkák elmaradása, későbbre halasztása, a művek állagromlásához vezet, fenntartási, állagmegóvási pluszköltségekkel kell számolni ezek elmaradása esetén. A hajózás biztosításának területén. A Duna Rajka Budapest közötti szakaszán a több évtizedes fejlesztések elmaradása miatt a hajózási viszonyok romlottak. Figyelembe véve az Országgyűlés 26/1991. számú határozatának 1/c pontját - a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítását fogalmazta meg ez a pont -, e követelmény ellentmondásának feloldása és a vállalt nemzetközi kötelezettségek figyelembevételével javaslatokat kell tenni az elkövetkező időszak teendőire. Ezek 1992-ben tervező, előkészítő és modellkísérleti munkákat tesznek szükségessé - ezek ugyancsak pénzigényes munkák. A lakossági infrastruktúra és ezek azok, amelyek miatt leginkább szót kértem. A bős-agymarosi vízlépcsőrendszer átépítése miatt a Duna-menti települések kommunális infrastruktúra-fejlesztése szünetelt azzal az indokkal, hogy a fejlesztés a BNV keretében, illetve a hozzá kapcsolódó állami beruházások részeként lesz megoldva. A BNV építésének leállításával a fejlesztés megvalósítása megszűnt, illetve minimálisra csökkent. Itt megkezdett vagy félbehagyott munkákról van szó. Példákat hadd említsek! A beruházás keretében megkezdett 11. számú főközlekedési út Visegrád-Dömös közötti szakaszának, a 12. számú főközlekedési út Nagymaros-Zebegény közötti szakaszának átépítését be kell fejezni még 1992-ben. A dömösi-visegrádi vízmű összekötését 1992-ben, a visegrádi kórház vízellátása és a doboshegyi vízbázis vízminőségromlása indokolja. Biztosítani kell a kiemelt városok - mármint a beruházás területéhez kapcsolódó kiemelt városok -, Győr, Komárom, Esztergom szennyvíztisztító telepeinek továbbépítését, a tervezett ütemek szerint. A BNV leállítása és megvalósításának elvetése miatt településeket érintő különféle koncepciók, rendezési tervek, tanulmánytervek kidolgozása indokolt. A példákat követően engedjék meg, hogy összefoglaljam észrevételeimet, és ezzel együtt kéréseimet is megfogalmazzam. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormány! Kérem, hogy az elmondottakat vegye figyelembe a Kormány az1992. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor. A jelenlegi, a fenti célok megvalósítására szánt, tervezett összeg - 200 millió forint - nem teszi lehetővé jó színvonalon még az állagmegóvást sem a megkezdett beruházások vonatkozásában. Kérem, mérlegeljék, mi az a mostaninál nagyobb minimál-összeg, amely elegendő a késlekedésből eredő pluszterhek elkerülésére. Kérem az Országgyűlést, hogy felszólalásomat ne a vizeslobby hangjának véljék: nem ismerem, és nem is akarom ismerni őket - már amennyiben vannak. Felszólalásom, véleményem szerint, az ésszerűségen alapul, amelyet támogatott Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye közgyűlésének elnöke is. Remélem, az érintett megyék akarata találkozik az önök szándékaival is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Gyér taps a jobb oldalról.)