Szabó Lukács (MDF)
SZABÓ LUKÁCS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretnék rávilágítani a rendőrség igen pozitív szerepére, amit a szociális otthonban tapasztalt anomáliák országos nyilvánosság elé való tárásában, amit a fellépésével lehetővé tett. Enélkül ilyen gyorsan nem sikerült volna megnyugtató módon rendezni az ott ápolt mintegy 600 gondozottnak a sorsát, és azt hiszem, hogy a fellépésük nélkül ma nem derült volna fény arra, hogy még napjainkban, 1991-ben is tiltott módon orvosi kísérleteket végeznek kiszolgáltatott embereken. Ezen túlmenően szabad legyen a mentelmi bizottság többségi véleményéhez a véleményemet hozzáfűzni. Meg kell mondanom, hogy az indoklásnak egyetlenegy mondatával sem értek egyet, és azért nem értek egyet, mivel annak az anyagnak az alapján, amit a tisztelt mentelmi bizottság is megkapott, és rendelkezésére állt, annak tételesen valamennyi mondata cáfolható. Sajnos, ahhoz, hogy önöket erről meg tudjam győzni, ezeket fel kell olvassam. "A többségi vélemény megállapítja, a képviselőiség vélelmezése senkitől, így az ügyben intézkedő rendőröktől sem várható el. Szabó Lukács képviselő előállítását megelőzően két esetben is valótlan állításokat közölt személyazonosságára vonatkozóan.+ Én áttanulmányoztam ezt a 120 oldalt, és ezután sem bukkantam rá ennek a bizonyítékaira, hogy mikor közöltem volna a két rendőrnek valótlant. Ennek a bizonyítékaként egy rövid részletet olvasnék fel a magnófelvételből: "Rendőrök: Jó napot kívánok! Képviselő: Jó napot kívánok! Rendőrök: Lesz olyan szíves kifáradni? Képviselő: Visszajövök még! - így a betegek felé. Rendőrök: Milyen jogon jött be ide? Képviselő (a nővérek felé): Magunkra hagynának bennünekt? Nővérek: Nem. Képviselő: Akkor menjünk ki, ott fogok bemutatkozni. Nővérek: Nem, csak a mi jelenlétünkben. Képviselő: Akkor kimegyünk az épületből, ott fogok az uraknak válaszolni. Tartsanak velem! Nővérek: Nem, nem, nem! Csak a mi jelenlétünkben! Képviselő: Csak akkor, ha kimentem. Rendőr: Kérem, egy személyigazolványt tessék ideadni! Képviselő: Nincs itt nálam, de ha kifáradnak, akkor mindent odaadok. Az itt kezeltek érdekében nem mondhatom meg a nevemet.+ Tehát világosan megmondtam, hogy megmondom a nevemet, de ott, a jelenlévőknek a jelenlétében természetesen nem. (Zaj.) Erről a következőt mondja a Belügyminisztérium rendészeti helyettes államtitkárának a jelentése, ennek az első oldalán: "A két rendőr az intézeti alkalmazottak jelenlétében igazoltatásra szólította fel Szabó urat, aki közölte, hogy csak az ápoló személyzet távozása után hajlandó megmondani a nevét és beosztását.+ Ugyanennek a jelentésnek a 4. oldala: "A személyiségi jogok védelme megkívánja, hogy az igazoltatási aktusnál a hatóság tagjain kívül mások ne lehessenek jelen.+ Az egyik nővér, aki azóta "betegverés+ címén az intézetből el lett távolítva - tehát nem vádolható azzal, hogy részrehajló lenne velem szemben -, ezt mondja erről: "Azt mondta neki a rendőr, hogy igazolja magát. A férfi erre azt mondta, menjenek ki az intézet elé, mert neki ott van a kocsija, ott igazolja magát.+ A két rendőr jelentése erről azt mondja: "Az igazolványnak az átadását megtagadta, azt a kijelentést tette, hogy itt nem hajlandó átadni az ápolók jelenlétében, majd lent, a kocsijánál átadja.+ A Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány erről azt mondja: "Közölte, hogy nem hajlandó itt magát igazolni a személyzet előtt; azt tőlük távol, az udvaron megteszi, iratai a gépkocsiban vannak.+ Úgy gondolom, hogy nem kíván további bizonyítást az, hogy nem hangzott el tőlem valótlan - nemhogy két esetben, hanem egy esetben sem. A következő mondata a többségi véleménynek így hangzik: "Lehetősége lett volna arra, hogy a közelben álló személygépkocsijához vezesse a rendőröket, ahol személyes okmányaival igazolhatta volna magát - ő ezt nem tette meg. Az előállítására vonatkozó közlést követően el akarta hagyni a helyszínt, akkor történt a megbilincselése.+ Az első nővér tanúvallomása így hangzik: "A férfi a kezével széttárva megindult, és azt mondta, hogy »Bilincseljenek meg!« És egyik kezét nyújtotta is. A másik kezében a magnó volt. A rendőr akkor azt mondta ismét, hogy »Uram, igazolja magát!« - éppen hogy nem rimánkodtak neki. Ezt követően bilincselték meg a rendőrök, ezután beszállt a gépkocsiba, a hátsó ülésre.+ A rendőri jelentés+ illetve a másik nővérnek a tanúvallomása: "»Uram, személyigazoltatása végett visszük be, engedelmeskedjen!« - erre mondta a férfi, hogy »Bilincseljen meg, ha akar!« Mindkét kezét odatartotta, és mondta: »Tessék!« A rendőr ekkor megbilincselte.+ (Zaj.) A harmadik nővér erről azt mondja: + (folyamatos zaj, derültség.) + Elnézést+