Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Elnök Úr! Hölgyeim és uraim! Ebben a rendkívüli módon felgyorsult törvényalkotási dömpingben meglehetősen gyér érdeklődés kíséri a társasági törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását. Én meglepődve vettem tudomásul, hogy sem az államtitkár úr nem kíván a dologhoz hozzászólni, sem pedig a Magyar Demokrata Fórum nem állít a törvényjavaslat vitájában képviselő hozzászólót. Ez a törvény 1988-ban született, és 1989 januárjától tulajdonképpen egy legitimitást adott annak a második gazdaságnak, amely ma már döntő szerepet játszik a gazdasági életben, és a vállalkozások tízezrei működnek az országban. Meggyőződésem - és azt hiszem, ebben nem vagyok egyedül, sokan gondoljuk úgy -, hogy ez volt talán a legkiemelkedőbb törvénye az előző rendszernek, és a gazdasági rendszerváltásnak máig is talán legfontosabb jogszabálya, hiszen ez a fő törvénye a társaságoknak. Három év alatt azonban elég jelentősen megváltoztak a viszonyok Magyarországon, és ez a törvény, amely akkor forradalmian új volt és úttörő volt, mára részben jelentős részben elavult, és a történelem meghaladta azt. Én örültem annak, amikor beterjesztette a Kormány a társasági törvényről szóló új javaslatát. Meglepődtem azonban, amikor ezt végigolvastam, mert ebben semmiféle igazán jelentős, új koncepcionális változást nem tapasztaltunk. És itt szeretnék egy mondat erejéig Balás István alelnök úr előadására visszatérni. Ő az imént azt mondta, hogy nem új koncepcióról van szó, hanem a meglévő hibák kijavításáról, és ő úgy gondolja, hogy ez a jogbiztonságot szolgálja, és szerinte ez így nagyon helyén is való. Hát, nekünk pontosan ellenkező a véleményünk: az a jogszabályalkotási mód, ahogyan ehhez a törvényhez hozzányúltunk, éppen a jogbiztonság ellen hat, hiszen végre az elmúlt időszakban azok a külföldiek, illetve belföldi vállalkozók, akik e törvény hatálya alá kerültek, megismerhették hogy valósul meg ez a törvény a gyakorlatban, végre el tudnak benne igazodni. Kétségtelen tény, hogy vannak benne hibák, de hogyha ehhez a törvényjavaslathoz ilyen nagy számú módosítással hozzányúlunk - és itt a Kormány javaslata is, illetve a hatvan- egynéhány módosító javaslat is számít -, akkor nekünk az a meggyőződésünk, hogy sokkal inkább egy koncepcionális változást kellett volna végrehajtani a törvényen, és ezt mi nagyon hiányoljuk. Egyetértünk mindazokkal a technikai, kisebb jelentőségű módosításokkal, illetve némelyik egész komoly módosításnak vehető: ezekkel egyetértünk. Eörsi Mátyás maga is húsz-egynéhány ilyen javaslatot terjesztett elő. A bizottsági vita során mi minden olyan módosító javaslatot, amely a törvény hibáit megpróbálja kijavítani, örömmel támogattunk, hiszen célunk nem lehet az, hogy egy társasági törvény, amely - mondom - a gazdasági rendszerváltás legfontosabb jogszabálya, rossz legyen. Ez senkinek nem lehet célja ebben az országban. Tehát mi is úgy álltunk a törvényjavaslathoz, hogyha már nincsenek koncepcionális változtatások, akkor legalább a létező hibákat próbáljuk meg kijavítani. Ez azonban nyilvánvalóan nem sikerülhetett maradéktalanul. Abban a nagy kapkodásban, amelyet a Parlament most végez, óhatatlanul hiba csúszik a munkába. Így adódhatott elő az is, hogy ma újra össze kellett hívni a bizottságot éppen e törvény módosítása kapcsán, és ezen a bizottsági ülésen hallottuk mi azt teljes megdöbbenéssel, hogy a Kormány szándékai szerint két-három hónap múlva, vagy néhány hónapon belül újabb módosítás fog születni a törvényjavaslattal kapcsolatban, még hogyha tudom is azt, hogy ez a módosítás egy új fejezet lesz, egy olyan önálló új fejezet, amely a korábbi részeket nem fogja, ha igaz, érinteni, hanem az átalakulási törvény közös szabályait és még néhány fontos átalakulási szabályt próbál beépíteni ebbe a törvényjavaslatba. Kérdezem én: nem lett volna sokkal logikusabb, nem segítette volna elő a jogbiztonságot az, hogyha tudván a Kormány ezt a későbbi szükséges módosítást, akkor a kettőt legalább együtt terjesztette volna be? De hangoztatni szeretném még egyszer azon álláspontunkat, hogy ezen a törvényen nem sok toldozni- foltozni való van. Betöltötte a hivatását, nagyon jól funkcionált eddig, de meghaladta az idő és új koncepcióra lenne szükség. Ezt a bizottsági ülésen is felvetettem, igazán pontos választ erre nem kaptam. Nem tudom máig sem azt, hogy ez azért van így, mert a Kormány nem is szándékozik ezen a törvényen alapvető változtatásokat eszközölni. Ezt is egy nagy problémának látom. Még nagyobb problémának látnám azt, ami a második lehetőség, nevezetesen azt, hogy a Kormánynak nincs is elképzelése arról, hogy hogyan kellene a gazdasági társaságokat egy új koncepció szerint szabályozni. Mindezeket összefoglalva nekünk az a véleményünk, és a szavazás során is ezt az elvet fogjuk követni, hogyha már így történik meg ennek a törvénynek a módosítása, akkor természetesen a jó módosító javaslatok mindegyikét támogatni fogjuk. A törvényjavaslat egészére azonban nemmel fogunk szavazni, mert meggyőződésünk, hogy ehhez a törvényhez most vagy nem lett volna szabad hozzányúlni, vagy ha már módosítunk, akkor egy alapvetően új törvényt kellett volna alkotni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ, a FIDESZ padsoraiban.)