Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném Hankó Faragó Miklós képviselőtársam hiányérzetét eloszlatni, mert ha nem is miniszteri, de legalább államtitkári szinten elmondom azt a zárszót, amelynek nagy részét ugyan már az alkotmányügyi állandó bizottság alelnöke elmondta, tehát csak néhány szempontra térnék ki röviden a zárszó jogán. Ellentétes tartalmú nézetek fogalmazódtak meg a törvényjavaslattal szemben. Az egyik az volt, hogy minek hozzányúlni ehhez a törvényhez, ez a jogbiztonságot veszélyeztetné. Most a törvényjavaslat előterjesztőjének az álláspontja szerint minden olyan törvényjavaslat, amelyik a meglévő törvényt egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi, éppen nem veszélyezteti a jogbiztonságot, hanem fokozza. Nem kell senkinek új társasági törvényt tanulnia, mert végeredményben a koncepcionális kérdésekhez a módosító javaslat nem nyúl hozzá, és ismételten csak azt hangsúlyoznám, hogy áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tette a törvényt és a jogbiztonságot szolgálja a törvényjavaslatban az igazságügy-ministzer részére biztosított az a jogosítvány, az a felhatalmazás, hogy a törvényt, és a módosításait egységes szerkezetbe kell foglalnia. Tehát az áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tett társasági törvény igenis a jogbiztonságot fogja szolgálni, és nem fog semmi külföldi vagy belföldi befektetőt visszariasztani, hogy íme, rútul megint módosítottak egy két éve hatályba lépett törvényt. A másik ellentétes tartalmú nézet a törvényjavaslattal szemben az volt, hogy ha már hozzányúlnak egy törvényhez, akkor miért nem nyúlnak hozzá radikálisan. Tehát: a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vonatkozó szabályozást miért nem dolgozzák át lényegesen? Egy kalap alatt meg kellett volna csinálni az egészet! Ezzel kapcsolatban az az álláspont, hogy minden alapos törvényalkotási munkához a gyakorlati tapasztalatok, a tényállások ismerete szükséges. A Prokrusztész-ágyba nem kell belenyomni úgy, hogy lenyirbáljuk a lábát, a fejét, inkább az ágyat hosszabbítsuk meg, hogy beleférjen. Hát nyilvánvalóan olyan gyakorlati tapasztalatok birtokába kell jutni ahhoz, hogy lényeges koncepcionális változtatást lehessen végezni a társasági törvényen...! Bízom benne, hogy a tapasztalatok összeszedésével, valóban a jogalkalmazók széles körének a bevonásával belátható időn belül el fog készülni a gazdasági társaságokról szóló törvénynek olyan új koncepcionális változata, amely mindenki igényét teljes mértékben ki fogja elégíteni. A felszólalásnak mintegy ilyen kis mellék-, harmadik ágával kapcsolatban, hogy az alkotmányügyi állandó bizottság ülésén elhangzott, hogy várhatóan rövidesen sor kerül a további módosításra: ez nem módosítás lesz - kiegészítés. Ugyanis a kormányhatározat alapján a privatizációs csomag keretében módosítani kell a Vagyonügynökségről szóló jogszabályt, az állami vagyon kezelésére vonatkozó jogszabályt, és az átalakulási törvény, az 1989. évi XIII. törvény feltehetően hatályon kívül helyezésre kerül és az átalakulással kapcsolatos szabályok, mint ahogy a szövetkezeti átalakulásé a szövetkezeti átalakulási törvényben, a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulásáról szóló törvény pedig nyilván új fejezetként, tehát a törvény kiegészítéseként be fog épülni, nem módosítva lesz, csak kiegészítve, hogyha ezek az összefüggő törvényjavaslatok elkészülnek és a tisztelt Ház elé kerülnek. Tisztelt Országgyűlés! Némi meglepetéssel hallottam a konstruktív módosító javaslatok birtokában, amit, őszintén mondom, annyi "igen" elmondásával fogok meghálálni, hogy abból egy közepes forgalmú anyakönyvvezető hosszú ideig megélne... (derültség)..., ennek ellenére a teljes hozzáállás, hogy konstruktív javaslatokkal igyekszem jobbá tenni a törvényt - a konstruktív javaslatokat a Kormány minden további nélkül elfogadja - és az egészre "nem"- et kívánok mondani... én bízom benne, hogy nem a kötelező frakciófegyelem, hanem a képviselő uraknak ide vonatkozó egyéni felelősségérzete fog érvényesülni a szavazásnál. Mert mégis, egy gazdasági törvénynél, ahol a módosító javaslatok megtárgyalásánál egy ilyen együttműködés érvényesül, azért a törvény elfogadásának aránya nem közömbös az úgynevezett bizalomnak, a külföldi és a belföldi befektetők bizalmának megnyerése szempontjából (Török Ferenc /SZDSZ/: Így bizony!) Tehát a sok "igen" mellett csak kettőre kell majd "nem"-et mondanom. Az egyik: az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásával egyezően nemet kell mondanom arra a módosító javaslatra, amely a természetes személy és a jogi személy közötti bizonyos különbségtétellel kapcsolatos. Kizárólag hitelezővédelmi szabályok miatt mondok rá nemet, mert ha egy természetes személy fizetőképtelenné válik, akkor a magánvagyona nyilvánvalóan több hitelezővel szemben több adósságnak a fedezetét annál kevésbé képezheti, mert tudjuk, hogy a magyar ember bölcs, könnyen átjátssza a vagyont. Utána különvagyon, a családnak átjátszott vagyon... lehet futni a pénz után. Tehát nem egy hátrányos megkülönböztetést kívánunk tenni természetes és jogi személy között, hanem csupán hitelezővédelmi meggondolásból ellenezzük ennek a módosító javaslatnak az elfogadását. Nem támogatjuk azt a módosító javaslatot sem, hogy ne létesüljön cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat, mert a cégnyilvántartás adatainak hatósági célokra való összesítése igen veszélyes lehet - mondja a módosító javaslat indokolása. A miniszteri expozé már kitért arra, hogy mennyire jelentősnek és fontosnak tartjuk a céginformációs szolgálat felállítását, mind az ügyfelek, mind a cégbíróság szempontjából. A központi államigazgatási szervek eddig is hozzáférhettek a nyilvános cégadatokhoz a cégbíróságon, s így a törvényjavaslatban szereplő, kifejezetten statisztikai célú adatgyűjtés nyilvánvalóan nem sérti és nem is sértheti a cégek személyiségi jogait. Szájer József képviselőtársam megfogalmazott egy csomó olyan kérdést, amelyre a gazdasági társaságokról szóló törvény koncepcionális változtatása esetén valóban meg kell majd adni a választ. Én az elmondottak alapján, az elhangzott nemek ellenére azért kérem képviselőtársaim igenlő szavazatát, mert az elfogadott módosító javaslatokkal a gazdasági társaságokról szóló és a törvényi felhatalmazás alapján egységes szerkezetbe foglalandó törvény áttekinthetővé válik, egyszerűvé válik, és nyilvánvalóan messzemenően szolgálja azt a jogbiztonságot, amit egyesek megkérdőjeleztek a koncepcionális mélységekbe benyúlás hiánya miatt. Tehát én ezért tisztelettel kérem, hogy a módosító javaslatok elfogadásával az Országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)