Dénes János (független)
DÉNES JÁNOS (független): Elnök Úr, Tisztelt Országgyűlés! Két egyszerű mondattal kezdem. Kockázat nélkül nincs haszon. Gyáva népnek nincs hazája. (Derültség.) A szerény harmadik mondatom a következő. Tekintettel arra, hogy ez a tisztelt Ház ország-világ előtt egy igen egyszerű hovatartozási, erkölcsi, politikai vitában, ha jól emlékszem, 24 vagy 36 órára nevetségessé tette magát, s ezt a 24-36 órát lélegzet-visszafojtva figyelte egy ország, és figyelte a világban szétszórt magyarság azt a pillanatot, amikor visszaszavaztuk önmagunknak a vörös csillagos címert a címervitában. Hasonló állapotban van most a tisztelt Ház a +996-os világkiállítással kapcsolatban. A +996-os világkiállítás mindenféleképpen, ha elmarad, ha nem nem marad el - kérem szépen -, már jelentős költséget emésztett föl, azon kívül 1100 éves állami fennállásunk ünneplése is pénzbe fog kerülni. Tehát mindenképpen bizonyos gazdasági terhet az országra ráterhel. Tekintettel arra, hogy a világkiállítás, amely teljesen függetlenül a millenniumi kiállítástól is, adódik az ország számára, a kettő mellett együtt hatványozott érvek szólnak, a magam részéről egyszerűen érthetetlennek tartom azt az óriáskígyót, amivé ez a vita terebélyesedett. Tudniillik nincsen kevesebbről szó, mint arról, hogy Budapest főváros önkormányzata szereptévesztésben van. Először is elfelejti azt, hogy ő nemcsak egy város önkormányzata, hanem az ország fővárosának az önkormányzata. Mint ilyen, nagyon jól kéne azt tudni, hogy Kajászószentpéteri megengedheti magának azt, hogy piros-sárga-kékbe öltöztesse a főterét, de a főváros részéről nagyon furcsa volt, hogy piros-sárga-kékbe öltöztette március 15-én a Parlamentet, környékét és az egész fővárost. (Borz Miklós tapsol) Eme szellemiségből adódik, hogy a fővárosnak hovatartozás, - társadalmi, nemzeti hovatartozás - is kell, hogy hozzájáruljon szakmai ítéletéhez. A másik, kérem szépen: abszolút kézenfekvő a törvényalkotásunkból, az Alkotmányunkból, hogy a Parlament a törvényalkotó, a törvényhozó, a Kormány a végrehajtó szerv, az önkormányzatok pediglen az önkormányzati törvény alapján jutnak jogosultságokhoz, de nem kerülhetnek a Parlament és a törvényhozás fölé. Így ezt a meddő kísérletet, amit a 17 Schönherz Zoltán utcás parlament + pardon+ fővárosi önkormányzat elkövet, kell, hogy megkövessék azokat az elmúlt hónapokat, amit ebben a témában lejátszottak. A magam részéről szeretném a tisztelt fővárosi önkormányzat figyelmét felhívni arra, hogy vizsgálja felül, hogyan jutott erre a döntésre, szemben a kerületek álláspontjával. Hogyan erőszakolták ki küszöb alatt bejuttatott egyes személyiségeiket, akik kérem szépen hívévé válnának rögtön ennek az önkormányzatnak, ha a lobbyt az ő számukra biztosítanák. Tudniillik arról van szó, hogy ki gazdálkodik a pénzzel, ki baz+ ki gazdálkodik különféle+ (derültség; közbeszólások balról.). Igen, igen, jól tetszett érteni. +ki gazdálkodik kérem szépen, különféle koncessziós és egyéb jogosultságokkal? Tehát amikor a kérdés ennyire le van meztelenítve, akkor én azt hiszem, hogy miután visszakerült a döntés a Parlament elé, a Parlamentnek nincsen más dolga, hiszen ugyanolyan helyzetbe került, mint az előbbi időszakok különféle vitáival, amikor két teljesen ellentétes pólus alakult ki a Ház két oldalán, és az ellentétes pólus ellenére a Háznak döntést kell hoznia. Most sem tehet mást. Kádár Béla miniszter úr ugyebár elmondotta, hogy milyen fekete nap volt, amikor elvetette a főváros a világkiállítás gondolatát, az előbb Deutsch Tamás képviselő úr elmondta ennek pontosan az ellenkezőjét. Ebből a két pólusból adódik, hogy mi azért vagyunk itt, hogy ebben a kérdésben döntsünk, hisz ezért küldtek bennünket ide. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)