Tarján Lászlóné (FKGP)
DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen őszinte választ fogok és kívánok adni önnek. Azzal együtt, hogy mi is olvastuk a Pesti Hírlap november 12-i számában megjelent hírt, de a területileg illetékes szervünk a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség is foglalkozott az üggyel. Le kell szögeznem előljáróban, hogy a pakura nem minősül veszélyes hulladéknak - tehát ebben szeretném megnyugtatni. Eltekintenék a pakura ismertetésétől, mivel említette, hogy erre nincs szükség. A tárolásáról csak annyit, hogy ennek kétféle módja van: állandóan fűtött acéltartályban, illetve földmedencében. Erre ki kellett térnem, mert a továbbiakban ez értelemszerűen szükséges. A kérdésekre a következőkben válaszolnék. A pakuratárolók nyilvántartása - éppen azért, mert nem veszélyes hulladék - nem feladata tárcánknak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által felügyelt Energiafelügyelet kazánbiztosi részlege sem tartja nyílván a tárolókat, csak az ipari kazánokat, amelyek száma mintegy 5500 darab - ebből 2550 olajtüzelésű. Az, hogy melyik alkalmas pakuratüzelésre, sajnos nincs nyilvántartva. A Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi Részvénytársaság tulajdonában vannak pakuratárolók, de részletes nyilvántartást ők sem vezetnek. Ezért a betemetésre került pakuratárolót csak az erre irányuló vizsgálat alapján lehet megállapítani. A második kérdésre: a szóbanforgó kérdéses telep a XVIII. kerületben működik, ahol 1500 tonna pakurát tárolnak földmedencében. A pakurának, tekintettel arra, hogy nyáron is szilárd állapotban van, a környezetre veszélyeztető hatása és egyáltalában a terjedése több nagyságrenddel kisebb, mint az egyéb szénhidrogéneké, tehát gyakorlatilag az aszfaltéval vagy a bitumen viselkedésével azonosítható. Harmadik kérdés: a pakura, tárolása során közvetlenül a talajba kerül be, vízben nem oldódik, még egy méternél nagyobb távolságra sem terjedhet. A szennyeződés eltávolítása talajgőzöléssel, illetve, ha még szükséges, a szennyezett földréteg eltávolításával történik. Ennek költségvonzata 5-15 ezer forint köbméterenként, tehát a szennyezett föld eltávolítása. A negyedik kérdésre: a helyreállítás költségét elsősorban a terület tulajdonosa, kezelője vagy felhasználója köteles viselni. Privatizáció esetén a környezetszennyezés felszámolásának kötelezettsége az új tulajdonosra hárul. Az ön kérdése kapcsán a vizsgálatot azonnal megkezdtük, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú szakhatóság éppen ma helyszínel, és a helyszínen műszeres vizsgálatot rendelünk el. A vizsgálat eredményétől függően a pakuratároló vagy felszámolásra kerül, vagy megfelelő műszaki védettséget kap. És végül még szeretném önt tájékoztatni, hogy a környezetvédelmi felügyelőségünk vezetésével országos felmérést fogunk indítani a már meglévő, illetve betemetett pakuratárolók felderítésére. Köszönöm, hogy erre azért felhívta a figyelmünket és kérem a válasz elfogadását. Köszönöm. (Szórványos taps.)