Mile Lajos (MDF)
MILE LAJOS, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, hogy nem fogom türelmüket sokáig igénybe venni. Először is: Kósáné Kovács Magda képviselőtársam többször is a szakmai kompetenciára hivatkozva elmondott 3 pontban bizonyos kifogásokat, és ez nemcsak az ő reflexióira vonatkozik. Más kérdés a jogsérelem és más kérdés a joghézag! Tehát amikor jogsértés történt - például az Állami Számvevőszéknél nem számolt el vagyonával az MSZOSZ-hoz tartozó bizonyos szervezet -, az természetesen az igazságszolgáltatás kompetenciájába tartozik. Teljes mértékben egyetértünk, hogy itt nagyon következetesen és keményen kell ezzel kapcsolatban fellépni, sőt abban is egyetértünk, hogy nem a Parlament illetékességi körébe tartozik, hogy az ilyen jogsértéseket megtorolja. És más a joghézag, hiszen ha a VIKSZ üléseire nem jár el az MSZOSZ és működésképtelenné teszi - ugyan a társasági törvényben lehet olyan pontot találni, amellyel szankcionálható ez a magatartás -, de mégsem igazán hatékony ettől a VIKSZ, nem válik működőképessé! Ezért mondtam, hogy naivak voltunk, amikor kidolgoztuk, mert azt hittük, hogy tényleg meglesz a jószándék, hogy mégis működjön a VIKSZ mint döntéshozó központ. Ehhez képest nem tudja szankcionálni senki, hogyha az MSZOSZ távolmaradásával döntésképtelen helyzetbe hozza a VIKSZ-et, tehát a törvénynek semmi más célja nincsen - mindenféle egyéb "holdudvarokat" lehetett itt hallani ezzel kapcsolatban -, konkrétan más célja nincs, mint hogy a VIKSZ-et működőképessé tegye. Ennyi és nem több. A másik: jogi személyiség az - kedves Kósáné Kovács Magda képviselőtársam - , akit a törvény annak nyilvánít! Tehát a Ptk vonatkozó részét kellett megnézni - valószínűleg egy 30 évvel korábbi konstrukciót tekintve igaza lehet önnek! Végül is lehetőséget adni az embereknek a választásra! Valóban erről van szó: lehetőséget adni, hogy valóban választási helyzetbe kerüljenek, de hogy egyáltalán választásokról lehessen beszélni - nem pedig egy adott helyzet esetleges elfogadásáról, tehát ne színjátékról! -, ahhoz az esélyekben mindenféleképpen változásokat kell teremteni! Az természetes, hogy utána a mandátumok függvényében a vagyont újra kell osztani, na dehát addig is, hogy milyen feltételek között megy neki egy választásnak egy érdekvédelmi szervezet, ez kérem szépen, mindenféleképpen eleve befolyásolja a lehetséges eredményt. És még egyet a taglétszámmal kapcsolatban, mert ezt nagyon sokszor lehetett hallani - én nem akarok megint ennek a történetébe belemenni, de hát mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy végül is a szakszervezet taglétszáma hogyan alakult, és ahhoz képest - most ne menjünk abba bele, hogyan jött létre ez az órisági szervezettség egy bizonyos tömörülésen belül. Most azután, hogy a megújítás hogyan történt és hogyan nem, abba megint ne menjünk bele. Csak egyetlen analógiát: - nyilván nagy felszisszenés lesz belőle -kérem szépen, ha ez lett volna a hivatkozási alap, amikor a rendszerváltozás elején tartottunk, egyetlen mai parlamenti pártnak nem lett volna alapja arra, hogy a politikai hatalomból részt kérjen, hiszen a valamikori MSZMP-nek volt - nem tudom - 1 millió vagy 800 ezer tagja, mi meg: volt úgy, hogy voltunk 30-an! Tehát erre ne tessenek hivatkozni akkor, amikor az esélyegyenlőség kereteinek kialakításáról szeretnénk beszélni. Köszönöm szépen. (Taps.)