G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Rendkívüli ügyben kértem szót, és ígérem, hogy rendkívül rövid is leszek. Hét hónappal ezelőtt jelent meg a sajtóban egy nyílt levelem, amelyet a miniszterelnök úrhoz intéztem. Ez volt az az írás - valószínűleg emlékeznek rá -, amelyet a Népszabadságnak csak a budapesti száma közölt, és néhány napilapban, országos napilapban pedig az első mondatát cenzúrázták. Ez azért fontos, mert azt az első mondatot nem is én írtam, hanem Németh Lászlótól idéztem. Tulajdonképpen a függetlenségre és pártatlanságra törekvő sajtó, illetőleg az összes tájékoztatási eszköz nem lehet idegen a nemzet lelkületétől, és nem lehet a nemzettől független. A miniszterelnök úr által szabadnak nevezett sajtó pedig ha Németh Lászlót cenzúrázta, akkor nem beszélhetett sajtószabadságról. E kis kitérő után visszatérek a nyílt levélre. Ebben az Antall József miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben én azért kértem intézkedést, mert úgy gondoltam, hogy a Kormány minden tekintetben elsősorban a Parlamentnek felelős. Felolvasnám önöknek ezt a nyílt levelet emlékeztetőül. (Közbeszólások: Ne! Köszönjük! - Zaj.) Három mondatról van szó. "Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc megint a test középvonalába kerüljön." Ez az az idézett Németh László-gondolat. "Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az aggodalom és az ország sorsa iránt érzett felelősség késztet arra, hogy nyílt levélben forduljak önhöz. Azért választottam az írásnak ezt a formáját, mert amiről szólni kívánok, az ország közvéleményét is érinti, s így nem lehet néhány politikus magánügye. Az elmúlt hetekben, de legsúlyosabban a Népszava tegnapi számából tudomására juthatott mindenkinek, hogy magas vezetői körökből több személy súlyos anyagi visszaélések gyanújába keveredett. Ez látszólag egy párt belügyének is tekinthető, ám az érintett személyek képviselői miniszteri, államtitkári feladatokat látnak el. Köztudott az is, hogy a pártok az ország vagyonából jelentős összegeket kapnak, így azok kezeléséért nemcsak pártjuknak, hanem az egész nemzetnek felelősek. Választóim érdekében kötelességem kérni a miniszterelnök urat, hogy az érintett vezetők visszaéléseivel kapcsolatban, akik egyben munkatársai is, az ország lakosságát haladéktalanul tájékoztatni szíveskedjék." Ez április 23-án jelent meg. A miniszterelnök úr kérésem ellenére, nem tartotta fontosnak, hogy nyílt levélben vagy valami nyilvános formában válaszoljon erre, és ezzel tájékoztassa a közvéleményt, hanem zárt levélben személyemmel közölte, hogy megkérdezte az illetőket, és azok biztosították róla őt, hogy itt semmi probléma nem történt, ők jó fiúk, és nem követtek el semmit. Igen ám, de közben eltelt hét hónap. Mivel látom az arcukon az értetlenséget, egy mondatot a levélből fölolvasok. (Zaj. - Közbeszólások: Ne!) "Nyilatkozatot tettek a vizsgálattal összefüggésben az illetők, és ebben teljes felelősséggel jelentették ki vétlenségüket." S hogy miért mondtam én ezt most el? Azért, mert közben eltelt hét hónap, és a Népszava november 21-i számában a következő címmel olvasható az Állami Számvevőszék jelentése: "Többrendbeli törvénysértés történt." Idézem: "Az ÁSZ-vizsgálat egyértelműen megállapítja a szabálytalan és törvénysértő gazdálkodást, melyet az illetékesek 1990-től folytattak." Ezek szerint a miniszterelnök úr munkatársai között olyan személyek vannak még jelen pillanatban is, akik az adófizető polgárok pénzével törvénysértő módon gazdálkodtak, visszaéltek. És felkérem a miniszterelnök urat, ha valóban komolyan vesszük, nem csak játéknak vagy esetleg cirkusznak, ahogyan ő nyilatkozta, hogy a Parlamentnek felelős a Kormány, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket haladéktalanul. Én türelmes voltam, mondtam önöknek, hogy hét hónappal ezelőtt kértem erre. Egyébként nem tudom, hogy hogyan várhatnánk el, hogy újra a tiszta erkölcs legyen a nemzet talpköve, és azt hiszem, ha ez folyamatosan előfordulhat, és tovább folytatja ezt a gyakorlatot a Kormány, akkor nem kell csodálkoznuk azon, hogy a falvakban, a városokban, az országban szerteszéjjel mindenki szabadon rabolhat+ Gondoljanak csak arra - a vidéki képviselők biztosan találkoznak a megyei lopások problémájával, a lakásfeltörésekkel -, hogy milyen közrend uralkodik. Ugyanis ha a legmagasabb vezetői körökben olyan emberek dolgozhatnak, akik pénzügyi visszaéléseket követtek el, vagy ez a vezetésük alatt előfordulhatott, akkor azt hiszem, változásra a rendszerváltozás után sem számíthatunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)